Kifejezéstár

hu A hét napjai   »   hy շաբաթվա օրեր

9 [kilenc]

A hét napjai

A hét napjai

9 [ինը]

9 [iny]

շաբաթվա օրեր

shabat’va orer

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar örmény Lejátszás Több
hétfő երկ--շաբ-ի ե_________ ե-կ-ւ-ա-թ- ---------- երկուշաբթի 0
y-r-ush--t’i y___________ y-r-u-h-b-’- ------------ yerkushabt’i
kedd ե---շաբ-ի ե________ ե-ե-շ-բ-ի --------- երեքշաբթի 0
ye-ek--ha-t-i y____________ y-r-k-s-a-t-i ------------- yerek’shabt’i
szerda չո-ե-շ--թի չ_________ չ-ր-ք-ա-թ- ---------- չորեքշաբթի 0
ch’v-r-k’s-a---i c_______________ c-’-o-e-’-h-b-’- ---------------- ch’vorek’shabt’i
csütörtök հ-նգշ-բ-ի հ________ հ-ն-շ-բ-ի --------- հինգշաբթի 0
h-----ab--i h__________ h-n-s-a-t-i ----------- hingshabt’i
péntek ու-բաթ ո_____ ո-ր-ա- ------ ուրբաթ 0
u-ba-’ u_____ u-b-t- ------ urbat’
szombat շ---թ շ____ շ-բ-թ ----- շաբաթ 0
s-a-a-’ s______ s-a-a-’ ------- shabat’
vasárnap կի-ակի կ_____ կ-ր-կ- ------ կիրակի 0
kiraki k_____ k-r-k- ------ kiraki
a hét մի--աբաթ մ_ շ____ մ- շ-բ-թ -------- մի շաբաթ 0
m----a---’ m_ s______ m- s-a-a-’ ---------- mi shabat’
hétfőtől vasárnapig ե---ւշ-բթ-ից մ-նչև-կի-ա-ի ե___________ մ____ կ_____ ե-կ-ւ-ա-թ-ի- մ-ն-և կ-ր-կ- ------------------------- երկուշաբթիից մինչև կիրակի 0
ye---s--b-’-i-s- min--’yev -i--ki y_______________ m________ k_____ y-r-u-h-b-’-i-s- m-n-h-y-v k-r-k- --------------------------------- yerkushabt’iits’ minch’yev kiraki
Az első nap a hétfő. Ա--ջ-ն-օ-- ----ւ--բ--- -: Ա_____ օ__ ե__________ է_ Ա-ա-ի- օ-ը ե-կ-ւ-ա-թ-ն է- ------------------------- Առաջին օրը երկուշաբթին է: 0
Arraji--o-y--e-k--h-bt’in e A______ o__ y____________ e A-r-j-n o-y y-r-u-h-b-’-n e --------------------------- Arrajin ory yerkushabt’in e
A második nap a kedd. Երկր--- -ր---րեքշ-բ-ի- -: Ե______ օ__ ե_________ է_ Ե-կ-ո-դ օ-ը ե-ե-շ-բ-ի- է- ------------------------- Երկրորդ օրը երեքշաբթին է: 0
Y---ro-d-o-- -erek’sha----- e Y_______ o__ y_____________ e Y-r-r-r- o-y y-r-k-s-a-t-i- e ----------------------------- Yerkrord ory yerek’shabt’in e
A harmadik nap a szerda. Երր-րդ--ր- չ----շաբ--ն է: Ե_____ օ__ չ__________ է_ Ե-ր-ր- օ-ը չ-ր-ք-ա-թ-ն է- ------------------------- Երրորդ օրը չորեքշաբթին է: 0
Y-rror- --y c---o-e-’--a-t’---e Y______ o__ c________________ e Y-r-o-d o-y c-’-o-e-’-h-b-’-n e ------------------------------- Yerrord ory ch’vorek’shabt’in e
A negyedik nap a csütörtök. Չո--ո-- --ը---նգշա--ին է: Չ______ օ__ հ_________ է_ Չ-ր-ո-դ օ-ը հ-ն-շ-բ-ի- է- ------------------------- Չորրորդ օրը հինգշաբթին է: 0
Ch’-o--o-- ory-h--g-hab-’i--e C_________ o__ h___________ e C-’-o-r-r- o-y h-n-s-a-t-i- e ----------------------------- Ch’vorrord ory hingshabt’in e
Az ötödik nap a péntek. Հ-նգե-որ- օրը--ւրբ-թն է: Հ________ օ__ ո______ է_ Հ-ն-ե-ո-դ օ-ը ո-ր-ա-ն է- ------------------------ Հինգերորդ օրը ուրբաթն է: 0
H---er--d -ry ---a-’--e H________ o__ u______ e H-n-e-o-d o-y u-b-t-n e ----------------------- Hingerord ory urbat’n e
A hatodik nap a szombat. Վե-եր-ր- -րը --բաթն -: Վ_______ օ__ շ_____ է_ Վ-ց-ր-ր- օ-ը շ-բ-թ- է- ---------------------- Վեցերորդ օրը շաբաթն է: 0
V--s-y-r-r- --y-shaba--- e V__________ o__ s_______ e V-t-’-e-o-d o-y s-a-a-’- e -------------------------- Vets’yerord ory shabat’n e
A hetedik nap a vasárnap. Յ-թ--որ----- կի-ակ-ն է: Յ_______ օ__ կ______ է_ Յ-թ-ր-ր- օ-ը կ-ր-կ-ն է- ----------------------- Յոթերորդ օրը կիրակին է: 0
Yo--y---r- --y---r-----e Y_________ o__ k______ e Y-t-y-r-r- o-y k-r-k-n e ------------------------ Yot’yerord ory kirakin e
A hétnek hét napja van. Շաբաթ- --նի-յ-թ-օր: Շ_____ ո___ յ__ օ__ Շ-բ-թ- ո-ն- յ-թ օ-: ------------------- Շաբաթն ունի յոթ օր: 0
S--b-t’---ni--o-’ or S_______ u__ y___ o_ S-a-a-’- u-i y-t- o- -------------------- Shabat’n uni yot’ or
Mi csak öt napot dolgozunk. Մե---ա--ատո-մ -ն------ն հին--օ-: Մ___ ա_______ ե__ մ____ հ___ օ__ Մ-ն- ա-խ-տ-ւ- ե-ք մ-ա-ն հ-ն- օ-: -------------------------------- Մենք աշխատում ենք միայն հինգ օր: 0
Men-’ -shk----- ---k’ ---yn ---- -r M____ a________ y____ m____ h___ o_ M-n-’ a-h-h-t-m y-n-’ m-a-n h-n- o- ----------------------------------- Menk’ ashkhatum yenk’ miayn hing or

Eszperantó, a tervezett nyelv

Az angol napjainkban a legfontosabb világnyelv. Segítségével minden ember megértheti egymást. De más nyelvek is ezt a célt kívánják elérni. Például mesterséges vagy tervezett nyelvek. A mesterséges nyelveket tudatosan fejlesztik és dolgozzák ki. Tehát létezik egy terv mely szerint szerkesztik a nyelvet. Mesterséges nyelvek esetében több nyelv elemeit keverik egymással. Annak érdekében, hogy lehetőleg minél több ember számára tanulhatóak legyenek. Minden mesterséges nyelv célja a nemzetközi kommunikáció. A legismertebb mesterséges nyelv az eszperantó. Először 1887-ben Varsóban mutatták be. Ludwik L. Zamenhof doktor alapította. Az egymás meg nemértésében látta a fő okát a konfliktusoknak. Ezért szeretett volna egy nemzeteket összekötő nyelvet alkotni. A segítségével minden ember legyen képes egyenrangúan beszélni egymással. Az orvos álneve Dr. Esperanto, a reménykedő volt. Ez mutatja, hogy mennyire hitt az álmában. Az egyetemes megértés elve azonban sokkal régebbről származik. Napjainkig számos mesterséges nyelvet fejlesztettek ki. Olyan célokat kötünk ezekkel össze, mint a tolerancia és az emberi jogok. Az eszperantót ma több mint 120 ország állampolgárai beszélik. De kritika is éri az eszperantót. Például a szókincs 70% újlatin eredetű. És egyéb vonatkozásban is erősen idoeurópai jellemvonásokkal rendelkezik. Azok, akik beszélik a nyelvet, kongresszusokon és egyesületekben találkoznak. Rendszeresen szerveznek találkozókat és előadásokat. Na, kedvet kapott az eszperantóhoz? Ĉu vi parolas Esperanton? – Jes, mi parolas Esperanton tre bone!