Kifejezéstár

hu valamit megmagyarázni 1   »   he ‫לתרץ משהו 1‬

75 [hetvenöt]

valamit megmagyarázni 1

valamit megmagyarázni 1

‫75 [שבעים וחמש]‬

75 [shiv'im w'xamesh]

‫לתרץ משהו 1‬

letarets mashehu 1

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar héber Lejátszás Több
Ön miért nem jön? ‫-דוע--ת --ה -א-בא / ה?‬ ‫____ א_ / ה ל_ ב_ / ה__ ‫-ד-ע א- / ה ל- ב- / ה-‬ ------------------------ ‫מדוע את / ה לא בא / ה?‬ 0
le------ m--h-hu-1 l_______ m______ 1 l-t-r-t- m-s-e-u 1 ------------------ letarets mashehu 1
Olyan rossz idő van. ‫-זג--א---- כ-------.‬ ‫___ ה_____ כ_ כ_ ר___ ‫-ז- ה-ו-י- כ- כ- ר-.- ---------------------- ‫מזג האוויר כל כך רע.‬ 0
l-t-rets -a--eh--1 l_______ m______ 1 l-t-r-t- m-s-e-u 1 ------------------ letarets mashehu 1
Nem jövök, mert olyan rossz az idő. ‫-ני לא ב- / ה כ- -----או-יר -ל -ך-ר-.‬ ‫___ ל_ ב_ / ה כ_ מ__ ה_____ כ_ כ_ ר___ ‫-נ- ל- ב- / ה כ- מ-ג ה-ו-י- כ- כ- ר-.- --------------------------------------- ‫אני לא בא / ה כי מזג האוויר כל כך רע.‬ 0
m-du-- a--h/a- -o b----'ah? m_____ a______ l_ b________ m-d-'- a-a-/-t l- b-/-a-a-? --------------------------- madu'a atah/at lo ba/ba'ah?
Miért nem jön? ‫מ------א----ב--‬ ‫____ ה__ ל_ ב___ ‫-ד-ע ה-א ל- ב-?- ----------------- ‫מדוע הוא לא בא?‬ 0
m--e- ---a-ir---l-ka-h ra. m____ h______ k__ k___ r__ m-z-g h-'-w-r k-l k-k- r-. -------------------------- mezeg ha'awir kol kakh ra.
Nem hívták meg. ‫ה-א-לא-ה-זמ--‬ ‫___ ל_ ה______ ‫-ו- ל- ה-ז-ן-‬ --------------- ‫הוא לא הוזמן.‬ 0
a-i l---a-b-----k--me-e--ha---ir -ol k-k---. a__ l_ b_______ k_ m____ h______ k__ k___ r_ a-i l- b-/-a-a- k- m-z-g h-'-w-r k-l k-k- r- -------------------------------------------- ani lo ba/ba'ah ki mezeg ha'awir kol kakh r.
Nem jön, mert nem hívták meg. ‫הוא -- ב--כי--ו---א ----ן-‬ ‫___ ל_ ב_ כ_ ה__ ל_ ה______ ‫-ו- ל- ב- כ- ה-א ל- ה-ז-ן-‬ ---------------------------- ‫הוא לא בא כי הוא לא הוזמן.‬ 0
m------h- lo ba? m_____ h_ l_ b__ m-d-'- h- l- b-? ---------------- madu'a hu lo ba?
Miért nem jössz? ‫-ד-- את /-ה לא ב- - ה-‬ ‫____ א_ / ה ל_ ב_ / ה__ ‫-ד-ע א- / ה ל- ב- / ה-‬ ------------------------ ‫מדוע את / ה לא בא / ה?‬ 0
h- lo hu--a-. h_ l_ h______ h- l- h-z-a-. ------------- hu lo huzman.
Nincs időm. ‫א-ן-לי -מן.‬ ‫___ ל_ ז____ ‫-י- ל- ז-ן-‬ ------------- ‫אין לי זמן.‬ 0
hu-lo h-z--n. h_ l_ h______ h- l- h-z-a-. ------------- hu lo huzman.
Nem jövök, mert nincs időm. ‫-נ- לא-ב- -------א----- ז---‬ ‫___ ל_ ב_ / ה כ_ א__ ל_ ז____ ‫-נ- ל- ב- / ה כ- א-ן ל- ז-ן-‬ ------------------------------ ‫אני לא בא / ה כי אין לי זמן.‬ 0
hu -o --z---. h_ l_ h______ h- l- h-z-a-. ------------- hu lo huzman.
Miért nem maradsz? ‫------- /-ה--א -י--ר /--?‬ ‫____ א_ / ה ל_ נ____ / ת__ ‫-ד-ע א- / ה ל- נ-ש-ר / ת-‬ --------------------------- ‫מדוע את / ה לא נישאר / ת?‬ 0
h- l--b------u -- hu-man. h_ l_ b_ k_ h_ l_ h______ h- l- b- k- h- l- h-z-a-. ------------------------- hu lo ba ki hu lo huzman.
Még dolgoznom kell. ‫אני-מוכרח --ה---בוד-‬ ‫___ מ____ / ה ל______ ‫-נ- מ-כ-ח / ה ל-ב-ד-‬ ---------------------- ‫אני מוכרח / ה לעבוד.‬ 0
h- lo b- k- h---- h-----. h_ l_ b_ k_ h_ l_ h______ h- l- b- k- h- l- h-z-a-. ------------------------- hu lo ba ki hu lo huzman.
Nem maradok, mert még dolgoznom kell. ‫אנ---- --אר-----כ- --י -ו--ח ----לעב-ד-‬ ‫___ ל_ נ___ / ת כ_ א__ מ____ / ה ל______ ‫-נ- ל- נ-א- / ת כ- א-י מ-כ-ח / ה ל-ב-ד-‬ ----------------------------------------- ‫אני לא נשאר / ת כי אני מוכרח / ה לעבוד.‬ 0
h---o-b---i h- ---h-zm--. h_ l_ b_ k_ h_ l_ h______ h- l- b- k- h- l- h-z-a-. ------------------------- hu lo ba ki hu lo huzman.
Miért megy már el? ‫מ--ע----/ ה-כ-ר-הו-- ----‬ ‫____ א_ / ה כ__ ה___ / ת__ ‫-ד-ע א- / ה כ-ר ה-ל- / ת-‬ --------------------------- ‫מדוע את / ה כבר הולך / ת?‬ 0
m-du'- ata-/----o-ba-b----? m_____ a______ l_ b________ m-d-'- a-a-/-t l- b-/-a-a-? --------------------------- madu'a atah/at lo ba/ba'ah?
Fáradt vagyok. ‫------יף-/-ה-‬ ‫___ ע___ / ה__ ‫-נ- ע-י- / ה-‬ --------------- ‫אני עייף / ה.‬ 0
eyn li-zma-. e__ l_ z____ e-n l- z-a-. ------------ eyn li zman.
Megyek, mert fáradt vagyok. ‫-נ- ה-ל- /-- ----נ- עיי--- ה.‬ ‫___ ה___ / ת כ_ א__ ע___ / ה__ ‫-נ- ה-ל- / ת כ- א-י ע-י- / ה-‬ ------------------------------- ‫אני הולך / ת כי אני עייף / ה.‬ 0
ey--l-----n. e__ l_ z____ e-n l- z-a-. ------------ eyn li zman.
Miért megy már el? (járművel) ‫-ד-- את---ה-כבר-נ--ע-/ ת?‬ ‫____ א_ / ה כ__ נ___ / ת__ ‫-ד-ע א- / ה כ-ר נ-ס- / ת-‬ --------------------------- ‫מדוע את / ה כבר נוסע / ת?‬ 0
e-- -i z-an. e__ l_ z____ e-n l- z-a-. ------------ eyn li zman.
Már késő van. ‫-בר -א-חר.‬ ‫___ מ______ ‫-ב- מ-ו-ר-‬ ------------ ‫כבר מאוחר.‬ 0
a-i l- b-/ba-a--k- -y- li-zman. a__ l_ b_______ k_ e__ l_ z____ a-i l- b-/-a-a- k- e-n l- z-a-. ------------------------------- ani lo ba/ba'ah ki eyn li zman.
Megyek, mert már késő van. (járművel) ‫-----וס--- -------ר מא--ר-‬ ‫___ נ___ / ת כ_ כ__ מ______ ‫-נ- נ-ס- / ת כ- כ-ר מ-ו-ר-‬ ---------------------------- ‫אני נוסע / ת כי כבר מאוחר.‬ 0
ma-u-a --ah/-- -- ni-h'-r/-ish'-re-? m_____ a______ l_ n_________________ m-d-'- a-a-/-t l- n-s-'-r-n-s-'-r-t- ------------------------------------ madu'a atah/at lo nish'ar/nish'eret?

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + héber (1-100) MP3 héber (1-100)

Anyanyelv = érzelmi, idegen nyelv = értelmi?

Amikor idegen nyelveket tanulunk, agyunkat edzük. A tanulás által megváltozik gondolkodás módunk. Kreatívabbá és rugalmasabbá válunk. Az összetett gondolkodás is könnyebben megy a többnyelvűeknek. Tanulás közben a memóriánkat edzük. Minél többet tanulunk, annál jobban fog működni. Az, aki sok nyelven tanult meg beszélni, egyéb dolgokat is gyorsabban fog megtanulni. Hosszabb ideig képes egy témára odafigyelni. A problémákat emiatt gyorsabban képes megoldani. A többnyelvű emberek a döntéshozásban is jobbak. De a nyelvektől függ az is ahogyan döntenek. A nyelv amelyen gondolkodunk, hatással van döntéseinkre. Egy kutatás keretein belül pszichológusok több tesztalanyt megvizsgáltak. Mindegyik tesztalany kétnyelvű volt. Anyanyelvük mellett beszéltek még egy nyelvet. A tesztalanyoknak egy kérdésre kellett válaszolniuk. A kérdés egy probléma megoldására vonatkozott. A tesztalanyoknak két választási lehetőség közül kellett választaniuk. Az egyik lehetőség lényegesen kockázatosabb volt mint a másik. A tesztalanyoknak a kérdésre mindkét nyelven válaszolniuk kellett. És a válaszok megváltoztak amikor a nyelv is változott! Amikor az anyanyelvükön beszéltek a tesztalanyok, akkor a kockázatot választották. Az idegen nyelv használata közben viszont a biztonságos lehetőség mellett döntöttek. A kísérlet után a tesztalanyoknak még fogadásokat is kellett kötniük. Itt is lényeges különbség mutatkozott. Amikor az idegen nyelvet használták, sokkal ésszerűbben viselkedtek. A kutatók úgy gondolják, hogy idegen nyelv használata közben jobban koncentrálunk. A döntéseket ezért nem érzelmi alapon hozzuk meg, hanem racionális alapon…