מד------/ --ל--בא - ה?
____ א_ / ה ל_ ב_ / ה__
-ד-ע א- / ה ל- ב- / ה-
------------------------
מדוע את / ה לא בא / ה? 0 let-r-t--ma---h- 1l_______ m______ 1l-t-r-t- m-s-e-u 1------------------letarets mashehu 1
-ז- האו--ר--ל כך --.
___ ה_____ כ_ כ_ ר___
-ז- ה-ו-י- כ- כ- ר-.-
----------------------
מזג האוויר כל כך רע. 0 le--r--s -a--e---1l_______ m______ 1l-t-r-t- m-s-e-u 1------------------letarets mashehu 1
-----א-ב--- ה כ--מזג--א---ר כל -ך--ע.
___ ל_ ב_ / ה כ_ מ__ ה_____ כ_ כ_ ר___
-נ- ל- ב- / ה כ- מ-ג ה-ו-י- כ- כ- ר-.-
---------------------------------------
אני לא בא / ה כי מזג האוויר כל כך רע. 0 m-du-- a-a--a- l- ba-b--ah?m_____ a______ l_ b________m-d-'- a-a-/-t l- b-/-a-a-?---------------------------madu'a atah/at lo ba/ba'ah?
--א----בא ---הוא--א ה-ז-ן.
___ ל_ ב_ כ_ ה__ ל_ ה______
-ו- ל- ב- כ- ה-א ל- ה-ז-ן-
----------------------------
הוא לא בא כי הוא לא הוזמן. 0 m-d-'---u -o-ba?m_____ h_ l_ b__m-d-'- h- l- b-?----------------madu'a hu lo ba?
------ת /-ה ----א-/ ה?
____ א_ / ה ל_ ב_ / ה__
-ד-ע א- / ה ל- ב- / ה-
------------------------
מדוע את / ה לא בא / ה? 0 h- l- ---ma-.h_ l_ h______h- l- h-z-a-.-------------hu lo huzman.
א-י-לא-ב- - ה-כ--א-- -- זמן-
___ ל_ ב_ / ה כ_ א__ ל_ ז____
-נ- ל- ב- / ה כ- א-ן ל- ז-ן-
------------------------------
אני לא בא / ה כי אין לי זמן. 0 h- -- --zm--.h_ l_ h______h- l- h-z-a-.-------------hu lo huzman.
-ד-ע-א- / ה -- נ------ -?
____ א_ / ה ל_ נ____ / ת__
-ד-ע א- / ה ל- נ-ש-ר / ת-
---------------------------
מדוע את / ה לא נישאר / ת? 0 h--l- b- ki -- -- hu--an.h_ l_ b_ k_ h_ l_ h______h- l- b- k- h- l- h-z-a-.-------------------------hu lo ba ki hu lo huzman.
אני מו-ר----ה-ל-ב-ד.
___ מ____ / ה ל______
-נ- מ-כ-ח / ה ל-ב-ד-
----------------------
אני מוכרח / ה לעבוד. 0 hu -o -a ---hu-l- ---m-n.h_ l_ b_ k_ h_ l_ h______h- l- b- k- h- l- h-z-a-.-------------------------hu lo ba ki hu lo huzman.
-ני לא-נשא- - - כי--ני-מ-כרח-/ --ל-ב-ד.
___ ל_ נ___ / ת כ_ א__ מ____ / ה ל______
-נ- ל- נ-א- / ת כ- א-י מ-כ-ח / ה ל-ב-ד-
-----------------------------------------
אני לא נשאר / ת כי אני מוכרח / ה לעבוד. 0 hu ---b- -- -u ----uzm--.h_ l_ b_ k_ h_ l_ h______h- l- b- k- h- l- h-z-a-.-------------------------hu lo ba ki hu lo huzman.
Amikor idegen nyelveket tanulunk, agyunkat edzük.
A tanulás által megváltozik gondolkodás módunk.
Kreatívabbá és rugalmasabbá válunk.
Az összetett gondolkodás is könnyebben megy a többnyelvűeknek.
Tanulás közben a memóriánkat edzük.
Minél többet tanulunk, annál jobban fog működni.
Az, aki sok nyelven tanult meg beszélni, egyéb dolgokat is gyorsabban fog megtanulni.
Hosszabb ideig képes egy témára odafigyelni.
A problémákat emiatt gyorsabban képes megoldani.
A többnyelvű emberek a döntéshozásban is jobbak.
De a nyelvektől függ az is
ahogyan
döntenek.
A nyelv amelyen gondolkodunk, hatással van döntéseinkre.
Egy kutatás keretein belül pszichológusok több tesztalanyt megvizsgáltak.
Mindegyik tesztalany kétnyelvű volt.
Anyanyelvük mellett beszéltek még egy nyelvet.
A tesztalanyoknak egy kérdésre kellett válaszolniuk.
A kérdés egy probléma megoldására vonatkozott.
A tesztalanyoknak két választási lehetőség közül kellett választaniuk.
Az egyik lehetőség lényegesen kockázatosabb volt mint a másik.
A tesztalanyoknak a kérdésre mindkét nyelven válaszolniuk kellett.
És a válaszok megváltoztak amikor a nyelv is változott!
Amikor az anyanyelvükön beszéltek a tesztalanyok, akkor a kockázatot választották.
Az idegen nyelv használata közben viszont a biztonságos lehetőség mellett döntöttek.
A kísérlet után a tesztalanyoknak még fogadásokat is kellett kötniük.
Itt is lényeges különbség mutatkozott.
Amikor az idegen nyelvet használták, sokkal ésszerűbben viselkedtek.
A kutatók úgy gondolják, hogy idegen nyelv használata közben jobban koncentrálunk.
A döntéseket ezért nem érzelmi alapon hozzuk meg, hanem racionális alapon…