Kifejezéstár

hu valamit megmagyarázni 1   »   ru Что-то обосновывать 1

75 [hetvenöt]

valamit megmagyarázni 1

valamit megmagyarázni 1

75 [семьдесят пять]

75 [semʹdesyat pyatʹ]

Что-то обосновывать 1

Chto-to obosnovyvatʹ 1

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar orosz Lejátszás Több
Ön miért nem jön? Поче-у----н--п-и----? П_____ В_ н_ п_______ П-ч-м- В- н- п-и-ё-е- --------------------- Почему Вы не придёте? 0
C--o-t- -b-----yvatʹ-1 C______ o___________ 1 C-t---o o-o-n-v-v-t- 1 ---------------------- Chto-to obosnovyvatʹ 1
Olyan rossz idő van. Пого-а-о--нь пл-хая. П_____ о____ п______ П-г-д- о-е-ь п-о-а-. -------------------- Погода очень плохая. 0
C--o--- -b-snov--atʹ 1 C______ o___________ 1 C-t---o o-o-n-v-v-t- 1 ---------------------- Chto-to obosnovyvatʹ 1
Nem jövök, mert olyan rossz az idő. Я-н----иду- по-ом- ч-- п-го-а---------охая. Я н_ п_____ п_____ ч__ п_____ т____ п______ Я н- п-и-у- п-т-м- ч-о п-г-д- т-к-я п-о-а-. ------------------------------------------- Я не приду, потому что погода такая плохая. 0
P-chem---y -e--------? P______ V_ n_ p_______ P-c-e-u V- n- p-i-ë-e- ---------------------- Pochemu Vy ne pridëte?
Miért nem jön? П---му-о- не п-ид-т? П_____ о_ н_ п______ П-ч-м- о- н- п-и-ё-? -------------------- Почему он не придёт? 0
P---emu--y ---pri-ëte? P______ V_ n_ p_______ P-c-e-u V- n- p-i-ë-e- ---------------------- Pochemu Vy ne pridëte?
Nem hívták meg. О--н- -р-гл----. О_ н_ п_________ О- н- п-и-л-ш-н- ---------------- Он не приглашён. 0
P-chem- -- -e--rid-te? P______ V_ n_ p_______ P-c-e-u V- n- p-i-ë-e- ---------------------- Pochemu Vy ne pridëte?
Nem jön, mert nem hívták meg. О---е--рид--,-пот--у---- он не -р-г-----. О_ н_ п______ п_____ ч__ о_ н_ п_________ О- н- п-и-ё-, п-т-м- ч-о о- н- п-и-л-ш-н- ----------------------------------------- Он не придёт, потому что он не приглашён. 0
P-------c---- -lo-h--a. P_____ o_____ p________ P-g-d- o-h-n- p-o-h-y-. ----------------------- Pogoda ochenʹ plokhaya.
Miért nem jössz? П-чему т-----п--дё-ь? П_____ т_ н_ п_______ П-ч-м- т- н- п-и-ё-ь- --------------------- Почему ты не придёшь? 0
P-g--a--ch-nʹ p--k-a--. P_____ o_____ p________ P-g-d- o-h-n- p-o-h-y-. ----------------------- Pogoda ochenʹ plokhaya.
Nincs időm. У-мен- н---врем--и. У м___ н__ в_______ У м-н- н-т в-е-е-и- ------------------- У меня нет времени. 0
Po-o-- --h----plo-hay-. P_____ o_____ p________ P-g-d- o-h-n- p-o-h-y-. ----------------------- Pogoda ochenʹ plokhaya.
Nem jövök, mert nincs időm. Я--- --ид-- п-------т- --меня-----вр---н-. Я н_ п_____ п_____ ч__ у м___ н__ в_______ Я н- п-и-у- п-т-м- ч-о у м-н- н-т в-е-е-и- ------------------------------------------ Я не приду, потому что у меня нет времени. 0
Y- -e-pri--, -otomu cht---og--a t-ka-- ---kha--. Y_ n_ p_____ p_____ c___ p_____ t_____ p________ Y- n- p-i-u- p-t-m- c-t- p-g-d- t-k-y- p-o-h-y-. ------------------------------------------------ Ya ne pridu, potomu chto pogoda takaya plokhaya.
Miért nem maradsz? Поч--у т---е о---н----я? П_____ т_ н_ о__________ П-ч-м- т- н- о-т-н-ш-с-? ------------------------ Почему ты не останешься? 0
Y---e pridu- -ot--u -ht- --go-a-----ya -l----ya. Y_ n_ p_____ p_____ c___ p_____ t_____ p________ Y- n- p-i-u- p-t-m- c-t- p-g-d- t-k-y- p-o-h-y-. ------------------------------------------------ Ya ne pridu, potomu chto pogoda takaya plokhaya.
Még dolgoznom kell. Я--щ- дол-ен-/ д-л-н- -а--тать. Я е__ д_____ / д_____ р________ Я е-ё д-л-е- / д-л-н- р-б-т-т-. ------------------------------- Я ещё должен / должна работать. 0
Ya -e p-idu--p-t--u -------god--t------pl------. Y_ n_ p_____ p_____ c___ p_____ t_____ p________ Y- n- p-i-u- p-t-m- c-t- p-g-d- t-k-y- p-o-h-y-. ------------------------------------------------ Ya ne pridu, potomu chto pogoda takaya plokhaya.
Nem maradok, mert még dolgoznom kell. Я н- ос----ь---от--- -то --е-ё-д---ен-- д-л--- ра--т-т-. Я н_ о_______ п_____ ч__ я е__ д_____ / д_____ р________ Я н- о-т-ю-ь- п-т-м- ч-о я е-ё д-л-е- / д-л-н- р-б-т-т-. -------------------------------------------------------- Я не остаюсь, потому что я ещё должен / должна работать. 0
P-c--mu--n ne pr-dë-? P______ o_ n_ p______ P-c-e-u o- n- p-i-ë-? --------------------- Pochemu on ne pridët?
Miért megy már el? П--е----ы ----у---ит-? П_____ В_ у__ у_______ П-ч-м- В- у-е у-о-и-е- ---------------------- Почему Вы уже уходите? 0
Po---mu -n -- p---ë-? P______ o_ n_ p______ P-c-e-u o- n- p-i-ë-? --------------------- Pochemu on ne pridët?
Fáradt vagyok. Я ус--л /--с-а--. Я у____ / у______ Я у-т-л / у-т-л-. ----------------- Я устал / устала. 0
Po--e-u-on--e p--d--? P______ o_ n_ p______ P-c-e-u o- n- p-i-ë-? --------------------- Pochemu on ne pridët?
Megyek, mert fáradt vagyok. Я-ухож-,-п-т-м---то-я-уст-- / уст---. Я у_____ п_____ ч__ я у____ / у______ Я у-о-у- п-т-м- ч-о я у-т-л / у-т-л-. ------------------------------------- Я ухожу, потому что я устал / устала. 0
O- -e ----l--hën. O_ n_ p__________ O- n- p-i-l-s-ë-. ----------------- On ne priglashën.
Miért megy már el? (járművel) П---м--в--уж- уез---т-? П_____ в_ у__ у________ П-ч-м- в- у-е у-з-а-т-? ----------------------- Почему вы уже уезжаете? 0
O--n--p---la--ën. O_ n_ p__________ O- n- p-i-l-s-ë-. ----------------- On ne priglashën.
Már késő van. У-е поздно. У__ п______ У-е п-з-н-. ----------- Уже поздно. 0
On-ne prig---hën. O_ n_ p__________ O- n- p-i-l-s-ë-. ----------------- On ne priglashën.
Megyek, mert már késő van. (járművel) Я-уез---- --т--у-ч-о -ж--поз---. Я у______ п_____ ч__ у__ п______ Я у-з-а-, п-т-м- ч-о у-е п-з-н-. -------------------------------- Я уезжаю, потому что уже поздно. 0
On-ne--ri---, --to-u c-----n -- pr-g----ë-. O_ n_ p______ p_____ c___ o_ n_ p__________ O- n- p-i-ë-, p-t-m- c-t- o- n- p-i-l-s-ë-. ------------------------------------------- On ne pridët, potomu chto on ne priglashën.

Anyanyelv = érzelmi, idegen nyelv = értelmi?

Amikor idegen nyelveket tanulunk, agyunkat edzük. A tanulás által megváltozik gondolkodás módunk. Kreatívabbá és rugalmasabbá válunk. Az összetett gondolkodás is könnyebben megy a többnyelvűeknek. Tanulás közben a memóriánkat edzük. Minél többet tanulunk, annál jobban fog működni. Az, aki sok nyelven tanult meg beszélni, egyéb dolgokat is gyorsabban fog megtanulni. Hosszabb ideig képes egy témára odafigyelni. A problémákat emiatt gyorsabban képes megoldani. A többnyelvű emberek a döntéshozásban is jobbak. De a nyelvektől függ az is ahogyan döntenek. A nyelv amelyen gondolkodunk, hatással van döntéseinkre. Egy kutatás keretein belül pszichológusok több tesztalanyt megvizsgáltak. Mindegyik tesztalany kétnyelvű volt. Anyanyelvük mellett beszéltek még egy nyelvet. A tesztalanyoknak egy kérdésre kellett válaszolniuk. A kérdés egy probléma megoldására vonatkozott. A tesztalanyoknak két választási lehetőség közül kellett választaniuk. Az egyik lehetőség lényegesen kockázatosabb volt mint a másik. A tesztalanyoknak a kérdésre mindkét nyelven válaszolniuk kellett. És a válaszok megváltoztak amikor a nyelv is változott! Amikor az anyanyelvükön beszéltek a tesztalanyok, akkor a kockázatot választották. Az idegen nyelv használata közben viszont a biztonságos lehetőség mellett döntöttek. A kísérlet után a tesztalanyoknak még fogadásokat is kellett kötniük. Itt is lényeges különbség mutatkozott. Amikor az idegen nyelvet használták, sokkal ésszerűbben viselkedtek. A kutatók úgy gondolják, hogy idegen nyelv használata közben jobban koncentrálunk. A döntéseket ezért nem érzelmi alapon hozzuk meg, hanem racionális alapon…