Kifejezéstár

hu valamit megmagyarázni 1   »   ru Что-то обосновывать 1

75 [hetvenöt]

valamit megmagyarázni 1

valamit megmagyarázni 1

75 [семьдесят пять]

75 [semʹdesyat pyatʹ]

Что-то обосновывать 1

Chto-to obosnovyvatʹ 1

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar orosz Lejátszás Több
Ön miért nem jön? П----- В---- -рид---? П_____ В_ н_ п_______ П-ч-м- В- н- п-и-ё-е- --------------------- Почему Вы не придёте? 0
C--o-t---b-sn--y---ʹ-1 C______ o___________ 1 C-t---o o-o-n-v-v-t- 1 ---------------------- Chto-to obosnovyvatʹ 1
Olyan rossz idő van. Пого-- -ч-н- п-о--я. П_____ о____ п______ П-г-д- о-е-ь п-о-а-. -------------------- Погода очень плохая. 0
Ch---to-o--s---yv-t- 1 C______ o___________ 1 C-t---o o-o-n-v-v-t- 1 ---------------------- Chto-to obosnovyvatʹ 1
Nem jövök, mert olyan rossz az idő. Я -е---------о-о------ --г-д-----ая --о--я. Я н_ п_____ п_____ ч__ п_____ т____ п______ Я н- п-и-у- п-т-м- ч-о п-г-д- т-к-я п-о-а-. ------------------------------------------- Я не приду, потому что погода такая плохая. 0
Poc-e-u V--n---ridëte? P______ V_ n_ p_______ P-c-e-u V- n- p-i-ë-e- ---------------------- Pochemu Vy ne pridëte?
Miért nem jön? П----у--н-н---ри-ё-? П_____ о_ н_ п______ П-ч-м- о- н- п-и-ё-? -------------------- Почему он не придёт? 0
P---e-u--y ne-pr-----? P______ V_ n_ p_______ P-c-e-u V- n- p-i-ë-e- ---------------------- Pochemu Vy ne pridëte?
Nem hívták meg. Он-не п--глашё-. О_ н_ п_________ О- н- п-и-л-ш-н- ---------------- Он не приглашён. 0
Poc---- -- -e p--dë--? P______ V_ n_ p_______ P-c-e-u V- n- p-i-ë-e- ---------------------- Pochemu Vy ne pridëte?
Nem jön, mert nem hívták meg. О- н- --и-ёт--п----- --о-он н- -р--л---н. О_ н_ п______ п_____ ч__ о_ н_ п_________ О- н- п-и-ё-, п-т-м- ч-о о- н- п-и-л-ш-н- ----------------------------------------- Он не придёт, потому что он не приглашён. 0
P-go----ch-nʹ -lok----. P_____ o_____ p________ P-g-d- o-h-n- p-o-h-y-. ----------------------- Pogoda ochenʹ plokhaya.
Miért nem jössz? П-ч-му-т------р--ё-ь? П_____ т_ н_ п_______ П-ч-м- т- н- п-и-ё-ь- --------------------- Почему ты не придёшь? 0
P-g----o-hen- -l-kh-ya. P_____ o_____ p________ P-g-d- o-h-n- p-o-h-y-. ----------------------- Pogoda ochenʹ plokhaya.
Nincs időm. У ме--------р--е-и. У м___ н__ в_______ У м-н- н-т в-е-е-и- ------------------- У меня нет времени. 0
Po--da -c---ʹ -l-k--y-. P_____ o_____ p________ P-g-d- o-h-n- p-o-h-y-. ----------------------- Pogoda ochenʹ plokhaya.
Nem jövök, mert nincs időm. Я ---п--ду, п---м----о у---н----т-в-ем--и. Я н_ п_____ п_____ ч__ у м___ н__ в_______ Я н- п-и-у- п-т-м- ч-о у м-н- н-т в-е-е-и- ------------------------------------------ Я не приду, потому что у меня нет времени. 0
Ya-ne p--du, -o--mu ---o --g-da-ta-aya-p----aya. Y_ n_ p_____ p_____ c___ p_____ t_____ p________ Y- n- p-i-u- p-t-m- c-t- p-g-d- t-k-y- p-o-h-y-. ------------------------------------------------ Ya ne pridu, potomu chto pogoda takaya plokhaya.
Miért nem maradsz? Поче-у т- -е-о-т--е---я? П_____ т_ н_ о__________ П-ч-м- т- н- о-т-н-ш-с-? ------------------------ Почему ты не останешься? 0
Y--n- -rid-, p-to---c--- --g-d- tak-ya p--k----. Y_ n_ p_____ p_____ c___ p_____ t_____ p________ Y- n- p-i-u- p-t-m- c-t- p-g-d- t-k-y- p-o-h-y-. ------------------------------------------------ Ya ne pridu, potomu chto pogoda takaya plokhaya.
Még dolgoznom kell. Я-----дол--- /-----н- -або-а-ь. Я е__ д_____ / д_____ р________ Я е-ё д-л-е- / д-л-н- р-б-т-т-. ------------------------------- Я ещё должен / должна работать. 0
Ya -e -ri--, -oto----h-o--og--a-ta--ya-------ya. Y_ n_ p_____ p_____ c___ p_____ t_____ p________ Y- n- p-i-u- p-t-m- c-t- p-g-d- t-k-y- p-o-h-y-. ------------------------------------------------ Ya ne pridu, potomu chto pogoda takaya plokhaya.
Nem maradok, mert még dolgoznom kell. Я-н- --т-юс---потому---- я-е----о---- - д--ж-а--або---ь. Я н_ о_______ п_____ ч__ я е__ д_____ / д_____ р________ Я н- о-т-ю-ь- п-т-м- ч-о я е-ё д-л-е- / д-л-н- р-б-т-т-. -------------------------------------------------------- Я не остаюсь, потому что я ещё должен / должна работать. 0
Poch----on-ne pri---? P______ o_ n_ p______ P-c-e-u o- n- p-i-ë-? --------------------- Pochemu on ne pridët?
Miért megy már el? Поче-у В- у----х--ите? П_____ В_ у__ у_______ П-ч-м- В- у-е у-о-и-е- ---------------------- Почему Вы уже уходите? 0
Poc-em---n-ne---i-ët? P______ o_ n_ p______ P-c-e-u o- n- p-i-ë-? --------------------- Pochemu on ne pridët?
Fáradt vagyok. Я ус-ал / уста--. Я у____ / у______ Я у-т-л / у-т-л-. ----------------- Я устал / устала. 0
Poche---on ne -ridët? P______ o_ n_ p______ P-c-e-u o- n- p-i-ë-? --------------------- Pochemu on ne pridët?
Megyek, mert fáradt vagyok. Я ухож-- --том--ч---- -с-а- --ус--ла. Я у_____ п_____ ч__ я у____ / у______ Я у-о-у- п-т-м- ч-о я у-т-л / у-т-л-. ------------------------------------- Я ухожу, потому что я устал / устала. 0
On-n- pr--------. O_ n_ p__________ O- n- p-i-l-s-ë-. ----------------- On ne priglashën.
Miért megy már el? (járművel) П-ч--у--- -ж- -----е-е? П_____ в_ у__ у________ П-ч-м- в- у-е у-з-а-т-? ----------------------- Почему вы уже уезжаете? 0
On--- p-iglas--n. O_ n_ p__________ O- n- p-i-l-s-ë-. ----------------- On ne priglashën.
Már késő van. У-е п-з---. У__ п______ У-е п-з-н-. ----------- Уже поздно. 0
On-ne--ri-l-s--n. O_ n_ p__________ O- n- p-i-l-s-ë-. ----------------- On ne priglashën.
Megyek, mert már késő van. (járművel) Я у--жа-, п---м- --о-у-е--оздно. Я у______ п_____ ч__ у__ п______ Я у-з-а-, п-т-м- ч-о у-е п-з-н-. -------------------------------- Я уезжаю, потому что уже поздно. 0
O- -e-pr----, po-o-- c--o -- n- --ig-----n. O_ n_ p______ p_____ c___ o_ n_ p__________ O- n- p-i-ë-, p-t-m- c-t- o- n- p-i-l-s-ë-. ------------------------------------------- On ne pridët, potomu chto on ne priglashën.

Anyanyelv = érzelmi, idegen nyelv = értelmi?

Amikor idegen nyelveket tanulunk, agyunkat edzük. A tanulás által megváltozik gondolkodás módunk. Kreatívabbá és rugalmasabbá válunk. Az összetett gondolkodás is könnyebben megy a többnyelvűeknek. Tanulás közben a memóriánkat edzük. Minél többet tanulunk, annál jobban fog működni. Az, aki sok nyelven tanult meg beszélni, egyéb dolgokat is gyorsabban fog megtanulni. Hosszabb ideig képes egy témára odafigyelni. A problémákat emiatt gyorsabban képes megoldani. A többnyelvű emberek a döntéshozásban is jobbak. De a nyelvektől függ az is ahogyan döntenek. A nyelv amelyen gondolkodunk, hatással van döntéseinkre. Egy kutatás keretein belül pszichológusok több tesztalanyt megvizsgáltak. Mindegyik tesztalany kétnyelvű volt. Anyanyelvük mellett beszéltek még egy nyelvet. A tesztalanyoknak egy kérdésre kellett válaszolniuk. A kérdés egy probléma megoldására vonatkozott. A tesztalanyoknak két választási lehetőség közül kellett választaniuk. Az egyik lehetőség lényegesen kockázatosabb volt mint a másik. A tesztalanyoknak a kérdésre mindkét nyelven válaszolniuk kellett. És a válaszok megváltoztak amikor a nyelv is változott! Amikor az anyanyelvükön beszéltek a tesztalanyok, akkor a kockázatot választották. Az idegen nyelv használata közben viszont a biztonságos lehetőség mellett döntöttek. A kísérlet után a tesztalanyoknak még fogadásokat is kellett kötniük. Itt is lényeges különbség mutatkozott. Amikor az idegen nyelvet használták, sokkal ésszerűbben viselkedtek. A kutatók úgy gondolják, hogy idegen nyelv használata közben jobban koncentrálunk. A döntéseket ezért nem érzelmi alapon hozzuk meg, hanem racionális alapon…