Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   uz otgan 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [sakson uch]

otgan 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar üzbég Lejátszás Több
telefonálni q----ro---ili-g q_______ q_____ q-n-i-o- q-l-n- --------------- qongiroq qiling 0
Telefonáltam. M-- t-le--- -ildim. M__ t______ q______ M-n t-l-f-n q-l-i-. ------------------- Men telefon qildim. 0
Az egész időben telefonáltam. M-- --im -e----nd- e-im. M__ d___ t________ e____ M-n d-i- t-l-f-n-a e-i-. ------------------------ Men doim telefonda edim. 0
kérdezni s-rang s_____ s-r-n- ------ sorang 0
Kérdeztem. M---s-ra-im. M__ s_______ M-n s-r-d-m- ------------ Men soradim. 0
Mindig kérdeztem. M-n --- do------a-im. M__ h__ d___ s_______ M-n h-r d-i- s-r-d-m- --------------------- Men har doim soradim. 0
mesélni ayt a__ a-t --- ayt 0
Meséltem. Men--ytdim. M__ a______ M-n a-t-i-. ----------- Men aytdim. 0
Az egész történetet elmeséltem. Me-----un--o-ea-- -yti- --rd-m. M__ b____ v______ a____ b______ M-n b-t-n v-q-a-i a-t-b b-r-i-. ------------------------------- Men butun voqeani aytib berdim. 0
tanulni o---n-sh o_______ o-g-n-s- -------- organish 0
Tanultam. Men -r----i-. M__ o________ M-n o-g-n-i-. ------------- Men organdim. 0
Egész este tanultam. K-ch-u--n -‘qid--. K________ o_______ K-c-q-r-n o-q-d-m- ------------------ Kechqurun o‘qidim. 0
dolgozni ish i__ i-h --- ish 0
Dolgoztam. Men-is---d-m. M__ i________ M-n i-h-a-i-. ------------- Men ishladim. 0
Egész nap dolgoztam. M-n-k--------ishl-d--. M__ k__ b___ i________ M-n k-n b-y- i-h-a-i-. ---------------------- Men kun boyi ishladim. 0
enni o---t o____ o-q-t ----- ovqat 0
Ettem. M-n -edi-. M__ y_____ M-n y-d-m- ---------- Men yedim. 0
Az összes ételt megettem. Men -a--- o---t-i --d-m. M__ h____ o______ y_____ M-n h-m-a o-q-t-i y-d-m- ------------------------ Men hamma ovqatni yedim. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 üzbég (1-100)
Nem található videó!

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…