Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   ml കഴിഞ്ഞ 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [എൺപത്തിമൂന്ന്]

83 [enpathimoonnu]

കഴിഞ്ഞ 3

kazhinja 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar malajálam Lejátszás Több
telefonálni ഒ-- -ോ--കോ- -െ--യ-ക ഒ_ ഫോ_ കോ_ ചെ___ ഒ-ു ഫ-ൺ ക-ൾ ച-യ-യ-ക ------------------- ഒരു ഫോൺ കോൾ ചെയ്യുക 0
ka--in-- 3 k_______ 3 k-z-i-j- 3 ---------- kazhinja 3
Telefonáltam. ഞ-----ു--ോ--ക-ൾ ച-യ്ത-. ഞാ_ ഒ_ ഫോ_ കോ_ ചെ___ ഞ-ൻ ഒ-ു ഫ-ൺ ക-ൾ ച-യ-ത-. ----------------------- ഞാൻ ഒരു ഫോൺ കോൾ ചെയ്തു. 0
ka-h-n---3 k_______ 3 k-z-i-j- 3 ---------- kazhinja 3
Az egész időben telefonáltam. ഞ------ുവ- സമയവ-ം ഫ--ി--ആ--ര----ു. ഞാ_ മു___ സ___ ഫോ__ ആ_____ ഞ-ൻ മ-ഴ-വ- സ-യ-ു- ഫ-ണ-ൽ ആ-ി-ു-്-ു- ---------------------------------- ഞാൻ മുഴുവൻ സമയവും ഫോണിൽ ആയിരുന്നു. 0
o---fon-k-- -h-y--ka o__ f__ k__ c_______ o-u f-n k-l c-e-y-k- -------------------- oru fon kol cheyyuka
kérdezni ച----്കുക ചോ____ ച-ദ-ക-ക-ക --------- ചോദിക്കുക 0
oru-fo- kol -h--yuka o__ f__ k__ c_______ o-u f-n k-l c-e-y-k- -------------------- oru fon kol cheyyuka
Kérdeztem. ഞാ---േ---ച-ചു. ഞാ_ ചോ____ ഞ-ൻ ച-ാ-ി-്-ു- -------------- ഞാൻ ചോദിച്ചു. 0
or--fo- -o- c--yyu-a o__ f__ k__ c_______ o-u f-n k-l c-e-y-k- -------------------- oru fon kol cheyyuka
Mindig kérdeztem. ഞ-ൻ -പ്--ഴ-ം -ോ---്ച-. ഞാ_ എ___ ചോ____ ഞ-ൻ എ-്-ോ-ു- ച-ദ-ച-ച-. ---------------------- ഞാൻ എപ്പോഴും ചോദിച്ചു. 0
n-a-- --u---- -o- -h-----. n____ o__ f__ k__ c_______ n-a-n o-u f-n k-l c-e-t-u- -------------------------- njaan oru fon kol cheythu.
mesélni പ--ൂ പ__ പ-യ- ---- പറയൂ 0
n---- -r- -o------c--yth-. n____ o__ f__ k__ c_______ n-a-n o-u f-n k-l c-e-t-u- -------------------------- njaan oru fon kol cheythu.
Meséltem. ഞാൻ--റ-്ഞ-. ഞാ_ പ____ ഞ-ൻ പ-ഞ-ഞ-. ----------- ഞാൻ പറഞ്ഞു. 0
n--a--o-u--o- ko- c--y-hu. n____ o__ f__ k__ c_______ n-a-n o-u f-n k-l c-e-t-u- -------------------------- njaan oru fon kol cheythu.
Az egész történetet elmeséltem. ഞ-ൻ--ഥ-മ-ഴ-വ- പ---ഞു. ഞാ_ ക_ മു___ പ____ ഞ-ൻ ക- മ-ഴ-വ- പ-ഞ-ഞ-. --------------------- ഞാൻ കഥ മുഴുവൻ പറഞ്ഞു. 0
n-aan-m----van --may-vu- fo-il---y---n--. n____ m_______ s________ f____ a_________ n-a-n m-z-u-a- s-m-y-v-m f-n-l a-y-r-n-u- ----------------------------------------- njaan muzhuvan samayavum fonil aayirunnu.
tanulni പഠി-്ക-ൻ പ____ പ-ി-്-ാ- -------- പഠിക്കാൻ 0
njaan -u---v----a--y-v-m fon-l--a---u-nu. n____ m_______ s________ f____ a_________ n-a-n m-z-u-a- s-m-y-v-m f-n-l a-y-r-n-u- ----------------------------------------- njaan muzhuvan samayavum fonil aayirunnu.
Tanultam. ഞ-ന്--ഠ-----. ഞാ_ പ____ ഞ-ന- പ-ി-്-ു- ------------- ഞാന് പഠിച്ചു. 0
n---- ---h-va- ---a---u- f--il-------n-u. n____ m_______ s________ f____ a_________ n-a-n m-z-u-a- s-m-y-v-m f-n-l a-y-r-n-u- ----------------------------------------- njaan muzhuvan samayavum fonil aayirunnu.
Egész este tanultam. വ------േ-ം--ുഴു-- -ാൻ -ഠ---ച-. വൈ____ മു___ ഞാ_ പ____ വ-ക-ന-ന-ര- മ-ഴ-വ- ഞ-ൻ പ-ി-്-ു- ------------------------------ വൈകുന്നേരം മുഴുവൻ ഞാൻ പഠിച്ചു. 0
cho---k--a c_________ c-o-i-k-k- ---------- chodikkuka
dolgozni ജോലി ജോ_ ജ-ല- ---- ജോലി 0
cho--kk-ka c_________ c-o-i-k-k- ---------- chodikkuka
Dolgoztam. ഞാ--ജോ-ി-----ത-ട---ണ്--. ഞാ_ ജോ_ ചെ_______ ഞ-ൻ ജ-ല- ച-യ-ത-ട-ട-ണ-ട-. ------------------------ ഞാൻ ജോലി ചെയ്തിട്ടുണ്ട്. 0
c-o-i-k--a c_________ c-o-i-k-k- ---------- chodikkuka
Egész nap dolgoztam. ഞ-----വസ-----ുവൻ---------്ത-. ഞാ_ ദി__ മു___ ജോ_ ചെ___ ഞ-ൻ ദ-വ-ം മ-ഴ-വ- ജ-ല- ച-യ-ത-. ----------------------------- ഞാൻ ദിവസം മുഴുവൻ ജോലി ചെയ്തു. 0
n---- che--di-hu. n____ c__________ n-a-n c-e-a-i-h-. ----------------- njaan cheaadichu.
enni ഭ-്ഷ-ം ഭ___ ഭ-്-ണ- ------ ഭക്ഷണം 0
n-aa------a-i-hu. n____ c__________ n-a-n c-e-a-i-h-. ----------------- njaan cheaadichu.
Ettem. ഞാൻ---ി--ച-ട-ട-----. ഞാ_ ക________ ഞ-ൻ ക-ി-്-ി-്-ു-്-്- -------------------- ഞാൻ കഴിച്ചിട്ടുണ്ട്. 0
nj-----heaa-ich-. n____ c__________ n-a-n c-e-a-i-h-. ----------------- njaan cheaadichu.
Az összes ételt megettem. ഭ--ഷ-മ-ല-ലാ--ക-ിച---. ഭ______ ക____ ഭ-്-ണ-െ-്-ാ- ക-ി-്-ു- --------------------- ഭക്ഷണമെല്ലാം കഴിച്ചു. 0
njaa---p-oz-u--cho---hu. n____ a_______ c________ n-a-n a-p-z-u- c-o-i-h-. ------------------------ njaan appozhum chodichu.

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…