Kifejezéstár

hu Család   »   ky үй-бүлө

2 [kettő]

Család

Család

2 [эки]

2 [эки]

үй-бүлө

üy-bülö

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar kirgiz Lejátszás Több
a nagyapa чо- -та ч__ а__ ч-ң а-а ------- чоң ата 0
çoŋ-ata ç__ a__ ç-ŋ a-a ------- çoŋ ata
a nagymama чоң-эне ч__ э__ ч-ң э-е ------- чоң эне 0
ç---e-e ç__ e__ ç-ŋ e-e ------- çoŋ ene
ő (férfi / fiú) és ő (nő / lány) ал--------а-а ---кы-) а_______ ж___ а______ а-(-а-а- ж-н- а-(-ы-) --------------------- ал(бала) жана ал(кыз) 0
a---ala--jan--a---ı-) a_______ j___ a______ a-(-a-a- j-n- a-(-ı-) --------------------- al(bala) jana al(kız)
az apa а-а а__ а-а --- ата 0
a-a a__ a-a --- ata
az anya апа а__ а-а --- апа 0
a-a a__ a-a --- apa
ő (a férfi / fiú) és ő (a nő / lány) а-(---а) жана а---ыз) а_______ ж___ а______ а-(-а-а- ж-н- а-(-ы-) --------------------- ал(бала) жана ал(кыз) 0
a-(--l-- -ana-a-(kı-) a_______ j___ a______ a-(-a-a- j-n- a-(-ı-) --------------------- al(bala) jana al(kız)
a fiú (valakinek a fia) уул у__ у-л --- уул 0
u-l u__ u-l --- uul
a lány (valakinek a lánya) к-з к__ к-з --- кыз 0
kız k__ k-z --- kız
ő (a férfi / fiú) és ő (a nő / lány). а--б---- -а-а--л(к-з) а_______ ж___ а______ а-(-а-а- ж-н- а-(-ы-) --------------------- ал(бала) жана ал(кыз) 0
a-(-a----jan--al(---) a_______ j___ a______ a-(-a-a- j-n- a-(-ı-) --------------------- al(bala) jana al(kız)
a fiútestvér б--ке б____ б-й-е ----- байке 0
ba-ke b____ b-y-e ----- bayke
a leánytestvér эже э__ э-е --- эже 0
eje e__ e-e --- eje
ő (a férfi / fiú) és ő (a nő / lány) ал-ба--- --на---(кы-) а_______ ж___ а______ а-(-а-а- ж-н- а-(-ы-) --------------------- ал(бала) жана ал(кыз) 0
a-(---a- -ana al(k-z) a_______ j___ a______ a-(-a-a- j-n- a-(-ı-) --------------------- al(bala) jana al(kız)
a nagybácsi т---е т____ т-я-е ----- таяке 0
ta-ake t_____ t-y-k- ------ tayake
a nagynéni таяж--е т______ т-я-е-е ------- таяжеңе 0
ta-aje-e t_______ t-y-j-ŋ- -------- tayajeŋe
ő (a férfi / fiú) és ő (a nő / lány) а-(--ла- ---- --(--з) а_______ ж___ а______ а-(-а-а- ж-н- а-(-ы-) --------------------- ал(бала) жана ал(кыз) 0
al--ala) --n- a-(k-z) a_______ j___ a______ a-(-a-a- j-n- a-(-ı-) --------------------- al(bala) jana al(kız)
Mi egy család vagyunk. Би- би--ү-----ө-үз. Б__ б__ ү__________ Б-з б-р ү---ү-ө-ү-. ------------------- Биз бир үй-бүлөбүз. 0
B-z--i--ü--b-lö---. B__ b__ ü__________ B-z b-r ü---ü-ö-ü-. ------------------- Biz bir üy-bülöbüz.
A család nem kicsi. Үй-б-----и-ин-к----м--. Ү______ к________ э____ Ү---ү-ө к-ч-н-к-й э-е-. ----------------------- Үй-бүлө кичинекей эмес. 0
Ü--b-l---iç-n-ke- -mes. Ü______ k________ e____ Ü---ü-ö k-ç-n-k-y e-e-. ----------------------- Üy-bülö kiçinekey emes.
A család nagy. Ү--б------ң. Ү______ ч___ Ү---ү-ө ч-ң- ------------ Үй-бүлө чоң. 0
Üy-bü-ö-ç--. Ü______ ç___ Ü---ü-ö ç-ŋ- ------------ Üy-bülö çoŋ.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 kirgiz (1-100)
Nem található videó!

Mindannyian ‘Afrikaiul’ beszélünk?

Közülünk nem mindenki volt Afrikában. De lehet hogy minden nyelv már volt ott egyszer! Ezt vallja legalábbis néhány tudós. Véleményük szerint minden nyelv Afrikából származik. És onnan terjedtek el az egész világon. Összesen több mint 6000 különböző nyelv létezik. De állítólag mindegyiknek egy, közös afrikai eredetük van. Kutatók összehasonlították a nyelvek fonémáit. A fonémák a szavak legkisebb megkülönböztető egységei. Ha megváltozik a fonéma, megváltozik a szó jelentése is. Egy az angol nyelvből származó példa szemlélteti ezt. Az angolban a dip és a tip különböző jelentéssel bír. Tehát a /d/ és a /t/ az angolban két különböző fonéma. A legnagyobb számban az afrikai nyelvek között találhatóak meg ezek a hangtani változatosságok. Ezek jelentősen csökkennek, minél messzebb távolodunk el Afrikából. És pontosan ebben látják a kutatók az elmélet bizonyosságát. Ugyanis azok a populációk, amelyek területileg terjeszkednek, homogénné válnak. A külső peremeiken a genetikai sokszerűség csökken. Ez azért van, mert a ‘telepesek’ száma is csökken. Minél kevesebb gén távozik, annál egységesebb lesz egy populáció. A gének kombinációjának lehetősége csökken. Emiatt a kivándorolt populáció tagjai hasonlítanak egymásra. Tudósok ezt alapítói hatásnak nevezik. Amikor az emberiség elhagyta Afrikát, magukkal vitték a nyelvüket is. Kevesebb telepes viszont kevesebb fonémát vitt magával. Ezért az idő múlásával az egyes nyelvek egyre jobban hasonlítanak egymásra. Azt bizonyítottnak vesszük, hogy a homo sapiens Afrikából származik. Kíváncsiak vagyunk, hogy ez a nyelvekre is igaz-e…