Kifejezéstár

hu Melléknevek 2   »   ti ቅጽላት 2

79 [hetvenkilenc]

Melléknevek 2

Melléknevek 2

79 [ሰብዓንትሽዓተን]

79 [sebi‘anitishi‘ateni]

ቅጽላት 2

k’its’ilati 2

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar tigrinya Lejátszás Több
Egy kék ruha van rajtam. ሰ-ያዊ--ሚሽ -ኸዲነ----። ሰ___ ቀ__ ተ___ ኣ___ ሰ-ያ- ቀ-ሽ ተ-ዲ- ኣ-ኹ- ------------------ ሰማያዊ ቀሚሽ ተኸዲነ ኣሎኹ። 0
k’-----lat- 2 k__________ 2 k-i-s-i-a-i 2 ------------- k’its’ilati 2
Egy piros ruha van rajtam. ቀይ- ቀ-ሽ ተኸ---ኣ-ኹ። ቀ__ ቀ__ ተ___ ኣ___ ቀ-ሕ ቀ-ሽ ተ-ዲ- ኣ-ኹ- ----------------- ቀይሕ ቀሚሽ ተኸዲነ ኣሎኹ። 0
k’i----l-t--2 k__________ 2 k-i-s-i-a-i 2 ------------- k’its’ilati 2
Egy zöld ruha van rajtam. ቀጠ-ያ------ኸዲነ----። ቀ___ ቀ__ ተ___ ኣ___ ቀ-ል- ቀ-ሽ ተ-ዲ- ኣ-ኹ- ------------------ ቀጠልያ ቀሚሽ ተኸዲነ ኣሎኹ። 0
s-may-wī k-e-īs-- --ẖ--īn- --o-̱-። s_______ k_______ t_______ a_____ s-m-y-w- k-e-ī-h- t-h-e-ī-e a-o-̱-። ----------------------------------- semayawī k’emīshi teẖedīne aloẖu።
Veszek egy fekete táskát. ጸ-- ሳ-ጣ--ገ--‘-። ጸ__ ሳ__ ክ______ ጸ-ም ሳ-ጣ ክ-ዝ-‘-። --------------- ጸላም ሳንጣ ክገዝእ‘የ። 0
se--y--ī--’e---h- te--e-īne-a-oh-u። s_______ k_______ t_______ a_____ s-m-y-w- k-e-ī-h- t-h-e-ī-e a-o-̱-። ----------------------------------- semayawī k’emīshi teẖedīne aloẖu።
Veszek egy barna táskát. ቡናዊ- ሳ-- --ዝ-‘-። ቡ___ ሳ__ ክ______ ቡ-ዊ- ሳ-ጣ ክ-ዝ-‘-። ---------------- ቡናዊት ሳንጣ ክገዝእ‘የ። 0
s--a--wī k’--ī----t--̱ed--e-a---̱u። s_______ k_______ t_______ a_____ s-m-y-w- k-e-ī-h- t-h-e-ī-e a-o-̱-። ----------------------------------- semayawī k’emīshi teẖedīne aloẖu።
Veszek egy fehér táskát. ጻዕ-------ገዝእ‘የ። ጻ__ ሳ__ ክ______ ጻ-ዳ ሳ-ጣ ክ-ዝ-‘-። --------------- ጻዕዳ ሳንጣ ክገዝእ‘የ። 0
k-e---̣i-k--m---i---ẖ--ī-e---oẖu። k______ k_______ t_______ a_____ k-e-i-̣- k-e-ī-h- t-h-e-ī-e a-o-̱-። ----------------------------------- k’eyiḥi k’emīshi teẖedīne aloẖu።
Szükségem van egy új autóra. ሓ-ሽ-----ተ-ል-- ኣ- ። ሓ__ መ__ ተ____ ኣ_ ። ሓ-ሽ መ-ና ተ-ል-ኒ ኣ- ። ------------------ ሓዳሽ መኪና ተድልየኒ ኣላ ። 0
k--y-ḥi -’-mī-h--t-ẖed-n----o--u። k______ k_______ t_______ a_____ k-e-i-̣- k-e-ī-h- t-h-e-ī-e a-o-̱-። ----------------------------------- k’eyiḥi k’emīshi teẖedīne aloẖu።
Szükségem van egy gyors autóra. ቅልጥ-ቲ -ኪ------ኒ----። ቅ____ መ__ ተ____ ኣ_ ። ቅ-ጥ-ቲ መ-ና ተ-ል-ኒ ኣ- ። -------------------- ቅልጥፍቲ መኪና ተድልየኒ ኣላ ። 0
k-e-i-̣i-k’e--s-- ---̱edī-e --o---። k______ k_______ t_______ a_____ k-e-i-̣- k-e-ī-h- t-h-e-ī-e a-o-̱-። ----------------------------------- k’eyiḥi k’emīshi teẖedīne aloẖu።
Szükségem van egy kényelmes autóra. ም-እ---ኪና ተድል-ኒ----። ም___ መ__ ተ____ ኣ_ ። ም-እ- መ-ና ተ-ል-ኒ ኣ- ። ------------------- ምችእቲ መኪና ተድልየኒ ኣላ ። 0
k’et’-liy--k’em-shi --h-ed---------u። k_________ k_______ t_______ a_____ k-e-’-l-y- k-e-ī-h- t-h-e-ī-e a-o-̱-። ------------------------------------- k’et’eliya k’emīshi teẖedīne aloẖu።
Ott, fent egy idős nő lakik. ኣ-ዚ-----ሓን----ይ --ይቲ --መጥ ። ኣ__ ላ__ ሓ__ ዓ__ ሰ___ ት___ ። ኣ-ዚ ላ-ሊ ሓ-ቲ ዓ-ይ ሰ-ይ- ት-መ- ። --------------------------- ኣብዚ ላዕሊ ሓንቲ ዓባይ ሰበይቲ ትቕመጥ ። 0
k--t’--i----’-m---i--eh---------o-̱-። k_________ k_______ t_______ a_____ k-e-’-l-y- k-e-ī-h- t-h-e-ī-e a-o-̱-። ------------------------------------- k’et’eliya k’emīshi teẖedīne aloẖu።
Ott, fent egy kövér nő lakik. ኣ-ዚ ላ-ሊ ሓንቲ ሮጋ---በ-ቲ-ት----። ኣ__ ላ__ ሓ__ ሮ__ ሰ___ ት___ ። ኣ-ዚ ላ-ሊ ሓ-ቲ ሮ-ድ ሰ-ይ- ት-መ- ። --------------------------- ኣብዚ ላዕሊ ሓንቲ ሮጋድ ሰበይቲ ትቕመጥ ። 0
k-et’el-y---’--īs-i-te-̱ed--e --o-̱-። k_________ k_______ t_______ a_____ k-e-’-l-y- k-e-ī-h- t-h-e-ī-e a-o-̱-። ------------------------------------- k’et’eliya k’emīshi teẖedīne aloẖu።
Ott, lent egy kíváncsi nő lakik. ኣብዚ--ሕቲ ------ጥይ--ሰበ---ትቕ-- ። ኣ__ ታ__ ሓ__ ህ____ ሰ___ ት___ ። ኣ-ዚ ታ-ቲ ሓ-ቲ ህ-ጥ-ቲ ሰ-ይ- ት-መ- ። ----------------------------- ኣብዚ ታሕቲ ሓንቲ ህንጥይቲ ሰበይቲ ትቕመጥ ። 0
ts--l-m- sa-i-’a -i-----i‘-e። t_______ s______ k___________ t-’-l-m- s-n-t-a k-g-z-’-‘-e- ----------------------------- ts’elami sanit’a kigezi’i‘ye።
A vendégeink kedves emberek voltak. ኣጋይ-ና-ኣ--ም --ኻ--ኔ-ም። ኣ____ ኣ___ ብ___ ኔ___ ኣ-ይ-ና ኣ-ዮ- ብ-ኻ- ኔ-ም- -------------------- ኣጋይሽና ኣዝዮም ብሩኻት ኔሮም። 0
t-’-l-m- s---t’--k--ez-’i‘ye። t_______ s______ k___________ t-’-l-m- s-n-t-a k-g-z-’-‘-e- ----------------------------- ts’elami sanit’a kigezi’i‘ye።
A vendégeink udvarias emberek voltak. ኣ--ሽና ኣኽ-ሮ--ዘለ-ም---ም -ሮ-። ኣ____ ኣ____ ዘ___ ኢ__ ኔ___ ኣ-ይ-ና ኣ-ብ-ት ዘ-ዎ- ኢ-ም ኔ-ም- ------------------------- ኣጋይሽና ኣኽብሮት ዘለዎም ኢዮም ኔሮም። 0
t-’e-am- -a---’a--i---i’i--e። t_______ s______ k___________ t-’-l-m- s-n-t-a k-g-z-’-‘-e- ----------------------------- ts’elami sanit’a kigezi’i‘ye።
A vendégeink érdekes emberek voltak. ኣ--ሽና --ኽቲ ሰ-ት --ም ኔ-ም። ኣ____ ማ___ ሰ__ እ__ ኔ___ ኣ-ይ-ና ማ-ኽ- ሰ-ት እ-ም ኔ-ም- ----------------------- ኣጋይሽና ማረኽቲ ሰባት እዮም ኔሮም። 0
bu------ s-n--’- k-ge--’i-y-። b_______ s______ k___________ b-n-w-t- s-n-t-a k-g-z-’-‘-e- ----------------------------- bunawīti sanit’a kigezi’i‘ye።
Kedves gyerekeim vannak. ኣ- -ፍ---- ብሩኻ- ቆልዑ ኣ--ኒ። ኣ_ (_____ ብ___ ቆ__ ኣ____ ኣ- (-ቁ-ት- ብ-ኻ- ቆ-ዑ ኣ-ው-። ------------------------ ኣነ (ፍቁራት) ብሩኻት ቆልዑ ኣለውኒ። 0
b---w--i-s--it---ki-e-i---ye። b_______ s______ k___________ b-n-w-t- s-n-t-a k-g-z-’-‘-e- ----------------------------- bunawīti sanit’a kigezi’i‘ye።
De a szomszédoknak szemtelen gyerekei vannak. እ---ጎረባብቲ-ግን-ደፋራት-ቆ-ዑ ኣለ--። እ__ ጎ____ ግ_ ደ___ ቆ__ ኣ____ እ-ም ጎ-ባ-ቲ ግ- ደ-ራ- ቆ-ዑ ኣ-ዎ-። --------------------------- እዞም ጎረባብቲ ግን ደፋራት ቆልዑ ኣለዎም። 0
b--a-īt- s-n-t’a ki--zi’-‘ye። b_______ s______ k___________ b-n-w-t- s-n-t-a k-g-z-’-‘-e- ----------------------------- bunawīti sanit’a kigezi’i‘ye።
Az ön gyerekei jók? ደቅኹ----ዎት---ም? ደ___ ሕ___ ድ___ ደ-ኹ- ሕ-ዎ- ድ-ም- -------------- ደቅኹም ሕያዎት ድዮም? 0
ts--‘-da--an------igez---‘-e። t_______ s______ k___________ t-’-‘-d- s-n-t-a k-g-z-’-‘-e- ----------------------------- ts’a‘ida sanit’a kigezi’i‘ye።

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + tigrinya (1-100) MP3 tigrinya (1-100)

Egy nyelv, sok különböző változat

Akkor is ha csak egy nyelvet beszélünk, sok nyelven kommunikálunk. Ugyanis egy nyelv sem egy önmagában zárt rendszer. Minden nyelvben számos dimenzió mutatkozik meg. A nyelv egy élő rendszer. A beszéd mindig a beszélgető partnerhez igazodik. Ezért változtatják az emberek a nyelvet amit beszélnek. Ezek a változások sokféle képen jelentkeznek. Minden nyelvnek megvan például a maga története. A nyelv változott az idők során és a jövőben is változni fog. Ezt onnan lehet felismerni, hogy az idős emberek máshogyan beszélnek mint a fiatalok. A legtöbb nyelvben ezen felül megtalálhatók különböző dialektusok is. A legtöbb dialektusban beszélő ember azonban képes alkalmazkodni a környezetéhez. Bizonyos helyzetekben a hivatalos nyelven beszélnek. A különböző társadalmi rétegek különböző nyelvvel rendelkeznek. A fiatalok nyelve vagy a vadászok nyelve jó példa erre. A munka világában az emberek általában máshogyan beszélnek mint otthon. Sokan munka közben szaknyelvet is használnak. A beszélt és az írott nyelvben is mutatkoznak különbségek. A beszélt nyelv sokszor sokkal egyszerűbb mint az írott. Ez a különbség nagyon nagy is lehet. Ez akkor fordul elő, amikor az írott nyelv sokáig nem változik. A nyelv használóinak ilyenkor meg kell tanulniuk a nyelv írásos formáját használni. Sokszor a nők és a férfiak nyelve is különbözik egymástól. A nyugati társadalmakban ez a különbség nem túl nagy. Vannak azonban olyan országok, ahol a nők teljesen máshogy beszélnek mint a férfiak. Vannak olyan kultúrák is ahol az udvariasságnak egyéni nyelvi formái vannak. Tehát nem is olyan egyszerű beszélni! Nagyon sok dologra kell közben egyszerre figyelnünk...