Kifejezéstár

hu Birtokos névmások 2   »   ti ናይ ዋንነት ቃላት 2

67 [hatvanhét]

Birtokos névmások 2

Birtokos névmások 2

67 [ሱሳንሸውዓተን]

67 [susanishewi‘ateni]

ናይ ዋንነት ቃላት 2

nayi wanineti k’alati 2

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar tigrinya Lejátszás Több
a szemüveg እቲ መነ-ር እ_ መ___ እ- መ-ጽ- ------- እቲ መነጽር 0
nayi---n-ne-i--’--at--2 n___ w_______ k______ 2 n-y- w-n-n-t- k-a-a-i 2 ----------------------- nayi wanineti k’alati 2
Elfelejtette a szemüvegét. ን--መ--- ረ---። ን_ መ___ ረ____ ን- መ-ጽ- ረ-ዑ-። ------------- ንሱ መነጽሩ ረሲዑዎ። 0
na---w-n--eti -’a-at--2 n___ w_______ k______ 2 n-y- w-n-n-t- k-a-a-i 2 ----------------------- nayi wanineti k’alati 2
Hol van hát a szemüvege? መ--- --ይ ድዩ-ረሲዑ-? መ___ ኣ__ ድ_ ረ____ መ-ጽ- ኣ-ይ ድ- ረ-ዑ-? ----------------- መነጽሩ ኣበይ ድዩ ረሲዑዎ? 0
it--me--t--i-i i__ m_________ i-ī m-n-t-’-r- -------------- itī menets’iri
az óra እታ-ሰዓት እ_ ሰ__ እ- ሰ-ት ------ እታ ሰዓት 0
i-ī -e--ts--ri i__ m_________ i-ī m-n-t-’-r- -------------- itī menets’iri
Az órája elromlott. ሰ---ተ-ላ--። ሰ__ ተ_____ ሰ-ቱ ተ-ላ-ያ- ---------- ሰዓቱ ተባላሽያ። 0
i-- menets’i-i i__ m_________ i-ī m-n-t-’-r- -------------- itī menets’iri
Az óra a falon van. እ- -ዓት-ኣብ-መን-- ተሰ-- -ላ። እ_ ሰ__ ኣ_ መ___ ተ___ ኣ__ እ- ሰ-ት ኣ- መ-ደ- ተ-ቒ- ኣ-። ----------------------- እታ ሰዓት ኣብ መንደቕ ተሰቒላ ኣላ። 0
n-s----ne-s-iru r-sī-u--። n___ m_________ r________ n-s- m-n-t-’-r- r-s-‘-w-። ------------------------- nisu menets’iru resī‘uwo።
az útlevél እ- ---ርት እ_ ፓ____ እ- ፓ-ፖ-ት -------- እቲ ፓስፖርት 0
nis- m---ts’-r- -e---u--። n___ m_________ r________ n-s- m-n-t-’-r- r-s-‘-w-። ------------------------- nisu menets’iru resī‘uwo።
Elveszítette az útlevelét. ን--ፓ-ፖ-ቱ-ሲኢ-ዎ። ን_ ፓ____ ሲ____ ን- ፓ-ፖ-ቱ ሲ-ኑ-። -------------- ንሱ ፓስፖርቱ ሲኢኑዎ። 0
nisu mene-s-----r-sī---o። n___ m_________ r________ n-s- m-n-t-’-r- r-s-‘-w-። ------------------------- nisu menets’iru resī‘uwo።
Hol van hát az ő útlevele? ፖኣስፖርቱ-ኣ-ይ--ሩዎ? ፖ_____ ኣ__ ጌ___ ፖ-ስ-ር- ኣ-ይ ጌ-ዎ- --------------- ፖኣስፖርቱ ኣበይ ጌሩዎ? 0
men-ts’-ru -b----d-y- resī-u-o? m_________ a____ d___ r________ m-n-t-’-r- a-e-i d-y- r-s-‘-w-? ------------------------------- menets’iru abeyi diyu resī‘uwo?
ők – övék ን-ቶም - ናቶም ን___ - ና__ ን-ቶ- - ና-ም ---------- ንሳቶም - ናቶም 0
m-n--s’i-u ab------yu r-sī-u--? m_________ a____ d___ r________ m-n-t-’-r- a-e-i d-y- r-s-‘-w-? ------------------------------- menets’iru abeyi diyu resī‘uwo?
A gyerekek nem tudják megtalálni a szüleiket. እ-ም -ል----ለ------ሞ-። እ__ ቆ__ ን_____ ሲ____ እ-ም ቆ-ዑ ን-ለ-ኦ- ሲ-ሞ-። -------------------- እቶም ቆልዑ ንወለድኦም ሲነሞም። 0
m-n-ts’-r- abey------ --s-‘u--? m_________ a____ d___ r________ m-n-t-’-r- a-e-i d-y- r-s-‘-w-? ------------------------------- menets’iru abeyi diyu resī‘uwo?
De ott jönnek már a szüleik! ግን-ወለድ---እ-- ይመ-ኡ-። ግ_ ወ____ እ__ ይ___ ። ግ- ወ-ድ-ም እ-ዉ ይ-ጽ- ። ------------------- ግን ወለድኦም እነዉ ይመጽኡ ። 0
ita--e‘--i i__ s_____ i-a s-‘-t- ---------- ita se‘ati
Ön – Öné ን----- ናትኩም ን___ - ና___ ን-ኹ- - ና-ኩ- ----------- ንስኹም - ናትኩም 0
ita----ati i__ s_____ i-a s-‘-t- ---------- ita se‘ati
Milyen volt az útja, Müller úr? መገሻ-- ከመይኔ----ቶ--ለ-? መ____ ከ_____ ኣ_ ሙ___ መ-ሻ-ም ከ-ይ-ሩ- ኣ- ሙ-ር- -------------------- መገሻኹም ከመይኔሩ፣ ኣቶ ሙለር? 0
it--se-ati i__ s_____ i-a s-‘-t- ---------- ita se‘ati
Hol van a felesége, Müller úr? ሰበ--ኹም ኣበ-----ኣቶ ሙለር? ሰ_____ ኣ__ ኣ_ ኣ_ ሙ___ ሰ-ይ-ኹ- ኣ-ይ ኣ- ኣ- ሙ-ር- --------------------- ሰበይትኹም ኣበይ ኣላ ኣቶ ሙለር? 0
s--at------l-sh-y-። s_____ t___________ s-‘-t- t-b-l-s-i-a- ------------------- se‘atu tebalashiya።
Ön – Öné ን--ን - ና-ክን ን___ - ና___ ን-ኽ- - ና-ክ- ----------- ንስኽን - ናትክን 0
se‘a-u ---a--s-i-a። s_____ t___________ s-‘-t- t-b-l-s-i-a- ------------------- se‘atu tebalashiya።
Milyen volt az utazás, Schmidt asszony? መገሻኽን-ከመ- ኔ-----ሮ----? መ____ ከ__ ኔ_ ወ___ ሽ___ መ-ሻ-ን ከ-ይ ኔ- ወ-ዘ- ሽ-ት- ---------------------- መገሻኽን ከመይ ኔሩ ወይዘሮ ሽሚት? 0
se-at- t-ba--s-i-a። s_____ t___________ s-‘-t- t-b-l-s-i-a- ------------------- se‘atu tebalashiya።
Hol van a férje, Schmidt asszony? ሰብ--ክ- -በ- ኣ--ወ-ዘ----ት? ሰ_____ ኣ__ ኣ_ ወ___ ሽ___ ሰ-ኣ-ክ- ኣ-ይ ኣ- ወ-ዘ- ሽ-ት- ----------------------- ሰብኣይክን ኣበይ ኣሎ ወይዘሮ ሽሚት? 0
ita s-‘ati-a-----ni---̱-- t----̱’------a። i__ s_____ a__ m________ t________ a___ i-a s-‘-t- a-i m-n-d-k-’- t-s-k-’-l- a-a- ----------------------------------------- ita se‘ati abi menideḵ’i teseḵ’īla ala።

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + tigrinya (1-100) MP3 tigrinya (1-100)

Genetikai mutáció miatt vagyunk képesek beszélni

A világ összes élőlénye közül csak az ember képes beszélni. Ez különböztet meg minket az állatoktól és a növényektől. Természetesen az állatok és a növények is kommunikálnak egymással. De ők nem képesek összetett szótagok formálására. Miért is tud az ember beszélni? A beszédhez különböző szervi tulajdonságokkal kell rendelkezni. Ezek a testi tulajdonságok csak az embereknél találhatók meg. De nem feltétlenül szükségszerű, hogy az embernél ezek kialakultak. Az evolúció során semmi sem történik ok nélkül. Valamikor az ember elkezdett beszélni. Hogy ez pontosan mikor volt, nem tudjuk. Valaminek azonban történnie kellet, hogy az ember elkezdett beszélni. Kutatók úgy vélik, hogy ezért genetikai mutáció a felelős. Antropológusok különböző élőlények genomjait hasonlították össze egymással. Ismert, hogy egy bizonyos gén hatással van a beszédkészségre. Azoknál az embereknél, akiknél ez a gén sérült, nehézségeik akadnak a beszéddel. Nem képesek megfelelően kifejezni magukat és rosszabbul értik meg a szavakat. Ezt a gént az embernél, a majmoknál és az egereknél is megvizsgálták. Ezek az embernél és a csimpánznál nagyon hasonlóak. Csak két kis különbség mutatható ki. Ezek a különbségek viszont az agyban jelentkeznek. Más génekkel együtt befolyásolják az agyi aktivitást. Ezáltal az ember képes beszélni, a majom viszont nem. Az emberi beszéd titkát azonban ezzel még nem fejtették meg. Ugyanis a génmutáció önmagában még nem elég ahhoz, hogy beszélni tudjunk. Tudósok az emberi génváltozatot egerekbe ültették. De emiatt még nem tudtak beszélni… A sípolásuknak viszont más hangja volt!