Kifejezéstár

hu Hogy-kezdetű mellékmondatok 1   »   ti “ዳዝ” ዘለዎም ንኡስ ሓሳብት 1

91 [kilencvenegy]

Hogy-kezdetű mellékmondatok 1

Hogy-kezdetű mellékmondatok 1

91 [ተስዓንሓደን]

91 [tesi‘aniḥadeni]

“ዳዝ” ዘለዎም ንኡስ ሓሳብት 1

“dazi” zelewomi ni’usi ḥasabiti 1

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar tigrinya Lejátszás Több
Az idő talán jobb lesz holnap. ኩ--ት------ባ---ና-ባት ክ-ሓ-ሽ-እ-። ኩ___ ኣ__ ጽ__ ም____ ክ____ እ__ ኩ-ታ- ኣ-ር ጽ-ሕ ም-ል-ት ክ-ሓ-ሽ እ-። ---------------------------- ኩነታት ኣየር ጽባሕ ምናልባት ክመሓይሽ እዩ። 0
“-azi- z------i--i---- ḥ-sa-it- 1 “_____ z_______ n_____ ḥ_______ 1 “-a-i- z-l-w-m- n-’-s- h-a-a-i-i 1 ---------------------------------- “dazi” zelewomi ni’usi ḥasabiti 1
Honnan tudja? ካ-ይ ፈ---ሞ? ካ__ ፈ_____ ካ-ይ ፈ-ጥ-ሞ- ---------- ካበይ ፈሊጥኩሞ? 0
“da-i”----e-omi ni’--- ḥa-ab-t- 1 “_____ z_______ n_____ ḥ_______ 1 “-a-i- z-l-w-m- n-’-s- h-a-a-i-i 1 ---------------------------------- “dazi” zelewomi ni’usi ḥasabiti 1
Remélem, hogy jobb lesz. ተስፋ--ብ- ክ---ሽ። ተ______ ክ_____ ተ-ፋ-ገ-ር ክ-ሓ-ሽ- -------------- ተስፋ‘ገብር ክመሓየሽ። 0
kunet-t- aye------i-a--- mi-alib--- -i--ḥa-i-h--i--። k_______ a____ t_______ m_________ k__________ i___ k-n-t-t- a-e-i t-’-b-h-i m-n-l-b-t- k-m-h-a-i-h- i-u- ----------------------------------------------------- kunetati ayeri ts’ibaḥi minalibati kimeḥayishi iyu።
Biztosan jön. ብር-- -መ---እ- ። ብ___ ክ___ እ_ ። ብ-ጉ- ክ-ጽ- እ- ። -------------- ብርጉጽ ክመጽእ እዩ ። 0
k---t-ti--y-ri t-’i-a-̣- -ina-iba-i---m--̣---s-i i-u። k_______ a____ t_______ m_________ k__________ i___ k-n-t-t- a-e-i t-’-b-h-i m-n-l-b-t- k-m-h-a-i-h- i-u- ----------------------------------------------------- kunetati ayeri ts’ibaḥi minalibati kimeḥayishi iyu።
Biztos? ርጉ----? ር__ ድ__ ር-ጽ ድ-? ------- ርጉጽ ድዩ? 0
kune---i a---i--s’i-aḥ- ------b-ti k------y-shi ---። k_______ a____ t_______ m_________ k__________ i___ k-n-t-t- a-e-i t-’-b-h-i m-n-l-b-t- k-m-h-a-i-h- i-u- ----------------------------------------------------- kunetati ayeri ts’ibaḥi minalibati kimeḥayishi iyu።
Tudom, hogy jön. ን---ም--ጽ--ፈ-ጠ -ሎ--። ን_ ከ_____ ፈ__ ኣ__ ። ን- ከ-ዝ-ጽ- ፈ-ጠ ኣ-ኹ ። ------------------- ንሱ ከምዝመጽእ ፈሊጠ ኣሎኹ ። 0
kab-yi-fe----i--mo? k_____ f___________ k-b-y- f-l-t-i-u-o- ------------------- kabeyi felīt’ikumo?
Biztosan felhív. ብ--ጽ-ክድው---ዩ። ብ___ ክ___ ኢ__ ብ-ግ- ክ-ው- ኢ-። ------------- ብርግጽ ክድውል ኢዩ። 0
kab-yi-fe--t-i---o? k_____ f___________ k-b-y- f-l-t-i-u-o- ------------------- kabeyi felīt’ikumo?
Valóban? ናይ-ብሓ-? ና_ ብ___ ና- ብ-ቂ- ------- ናይ ብሓቂ? 0
k--e-- --lī----u-o? k_____ f___________ k-b-y- f-l-t-i-u-o- ------------------- kabeyi felīt’ikumo?
Azt hiszem, hogy felhív. ከ-ዝድውል-----‘-። ከ_____ ይ______ ከ-ዝ-ው- ይ-ም-‘-። -------------- ከምዝድውል ይኣምን‘የ። 0
t-s-f--g-biri k--eh--yes-i። t____________ k___________ t-s-f-‘-e-i-i k-m-h-a-e-h-። --------------------------- tesifa‘gebiri kimeḥayeshi።
A bor biztosan régi. እቲ ነቢ- ብ--ጽ ያ ቀደ- እዩ። እ_ ነ__ ብ___ ያ ቀ__ እ__ እ- ነ-ት ብ-ጉ- ያ ቀ-ም እ-። --------------------- እቲ ነቢት ብርጉጽ ያ ቀደም እዩ። 0
t---fa--e-ir- kim---a-es-i። t____________ k___________ t-s-f-‘-e-i-i k-m-h-a-e-h-። --------------------------- tesifa‘gebiri kimeḥayeshi።
Ezt pontosan tudja? ብት-ክ-----ጡ----? ብ____ ት___ ዲ___ ብ-ኽ-ል ት-ል- ዲ-ም- --------------- ብትኽክል ትፈልጡ ዲኹም? 0
te-ifa---b-ri--im--̣aye---። t____________ k___________ t-s-f-‘-e-i-i k-m-h-a-e-h-። --------------------------- tesifa‘gebiri kimeḥayeshi።
Feltételezem, hogy régi. ኣ---’ዩ -ብ---ምት -ሎ--። ኣ_____ ዝ__ ግ__ ኣ__ ። ኣ-ጊ-’- ዝ-ል ግ-ት ኣ-ኒ ። -------------------- ኣረጊት’ዩ ዝብል ግምት ኣሎኒ ። 0
bi-ig--s---k-met-’i’i i---። b_________ k_________ i__ ። b-r-g-t-’- k-m-t-’-’- i-u ። --------------------------- biriguts’i kimets’i’i iyu ።
A főnökünk jól néz ki. ሓላፊና-ጽቡ---ዩ-ዝ-ስ-። ሓ___ ጽ__ እ_ ዝ____ ሓ-ፊ- ጽ-ቕ እ- ዝ-ስ-። ----------------- ሓላፊና ጽቡቕ እዩ ዝመስል። 0
b--ig--s’- kimet--i-- i-u-። b_________ k_________ i__ ። b-r-g-t-’- k-m-t-’-’- i-u ። --------------------------- biriguts’i kimets’i’i iyu ።
Úgy találja? ከ-ኡ ረኺብ-ሞ? ከ__ ረ_____ ከ-ኡ ረ-ብ-ሞ- ---------- ከምኡ ረኺብክሞ? 0
b------s’- --m-t---’i---- ። b_________ k_________ i__ ። b-r-g-t-’- k-m-t-’-’- i-u ። --------------------------- biriguts’i kimets’i’i iyu ።
Sőt úgy találom, hogy nagyon jól néz ki. ኣ-ዩ --ኩዕ ኮ-- --በ--። ኣ__ ም___ ኮ__ ረ___ ። ኣ-ዩ ም-ኩ- ኮ-ኑ ረ-በ- ። ------------------- ኣዝዩ ምልኩዕ ኮይኑ ረኺበዮ ። 0
r--u---i-di-u? r_______ d____ r-g-t-’- d-y-? -------------- riguts’i diyu?
A főnöknek biztos van barátnője. እቲ ሓ---ብ--- -ር--ኣ-ቶ። እ_ ሓ__ ብ___ ዓ__ ኣ___ እ- ሓ-ፊ ብ-ግ- ዓ-ኪ ኣ-ቶ- -------------------- እቲ ሓላፊ ብርግጽ ዓርኪ ኣላቶ። 0
r-g-t-’- diy-? r_______ d____ r-g-t-’- d-y-? -------------- riguts’i diyu?
Valóban azt gondolja? ና--ሓ- --ም- ዲኹም? ና____ ት___ ዲ___ ና-ብ-ቂ ት-ም- ዲ-ም- --------------- ናይብሓቂ ትኣምኑ ዲኹም? 0
r-g-ts’- diy-? r_______ d____ r-g-t-’- d-y-? -------------- riguts’i diyu?
Nagyon lehetséges, hogy van barátnője. ሓንቲ---ኪ -ት--ዎ--ኽ-ል-ኢያ ። ሓ__ ዓ__ ክ____ ት___ ኢ_ ። ሓ-ቲ ዓ-ኪ ክ-ህ-ዎ ት-እ- ኢ- ። ----------------------- ሓንቲ ዓርኪ ክትህልዎ ትኽእል ኢያ ። 0
nis- --mi--me------ f-l---e a-oẖ- ። n___ k_____________ f______ a____ ። n-s- k-m-z-m-t-’-’- f-l-t-e a-o-̱- ። ------------------------------------ nisu kemizimets’i’i felīt’e aloẖu ።

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + tigrinya (1-100) MP3 tigrinya (1-100)

A spanyol nyelv

A spanyol a világnyelvek egyike. Több mint 380 millió ember számára a spanyol az anyanyelv. Ehhez jön nagyon sok ember, aki második nyelvként beszéli a spanyolt. Emiatt a spanyol az egyik legfontosabb nyelv a földön. Az egyik legnagyobb nyelv az újlatin nyelvek között. A spanyolnyelvűek nyelvüket español vagy castellano -nak hívják. A castellano fogalma elárulja honnan származik a spanyol nyelv. A Kasztíliai terület népi nyelvéből fejlődött ki. Már a 16. században a castellano nyelven beszélt a legtöbb spanyol. Manapság az español és a castellano fogalmát szinonimaként használják. De bírhatnak politikai jelentéssel is. A hódításokkal és a gyarmatosítással elterjedt a spanyol nyelv. Nyugat-Afrikában és a Fülöp szigeteken is spanyolul beszélnek. A legtöbb spanyol ajkú viszont Amerikában él. Közép-, és Dél-Amerikában a spanyol a domináns nyelv. De az Egyesül Államokban is nő a spanyolul beszélők száma. Körülbelül 50 millió ember beszél spanyolul az USA-ban. Ez több mint Spanyolországban! Az amerikai spanyol különbözik az Európában beszélt spanyoltól. A különbségek főleg a szókincset és a nyelvtant érintik. Amerikában például egy másfajta múlt idő szerkezetet használnak. A szókincsben is sok különbség található. Néhány szó csak Amerikában, néhány pedig csak Spanyolországban létezik. A spanyol nyelv azonban Amerikában sem egységes. Sok különböző változata létezik az amerikai spanyolnak. Az angol után a spanyol a legtöbbet tanult idegen nyelv a világon. És viszonylag gyorsan meg lehet tanulni… Tehát mire vár még? ¡Vamos!