Kifejezéstár

hu Határozószavak   »   gu ક્રિયાવિશેષણ

100 [száz]

Határozószavak

Határozószavak

100 [સો]

100 [Sō]

ક્રિયાવિશેષણ

kriyāviśēṣaṇa

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar gudzsaráti Lejátszás Több
már egyszer – még soha પ---ા----પહ-લ-- ---ા-ેય નહીં પ__ - પ__ ક્___ ન_ પ-ે-ા- - પ-ે-ા- ક-ય-ર-ય ન-ી- ---------------------------- પહેલાં - પહેલાં ક્યારેય નહીં 0
kri--viś---ṇa k____________ k-i-ā-i-ē-a-a ------------- kriyāviśēṣaṇa
Volt már ön egyszer Berlinben? શ-- તમ- ક્-ા--ય બ-્-િ- ગ----ો? શું ત_ ક્___ બ___ ગ_ છો_ શ-ં ત-ે ક-ય-ર-ય બ-્-િ- ગ-ા છ-? ------------------------------ શું તમે ક્યારેય બર્લિન ગયા છો? 0
k-----------a k____________ k-i-ā-i-ē-a-a ------------- kriyāviśēṣaṇa
Nem, még soha. ન---્ય-રેય --ી-. ના ક્___ ન__ ન- ક-ય-ર-ય ન-ી-. ---------------- ના ક્યારેય નહીં. 0
pa--l-ṁ-- pa-ē--ṁ -yā--y--n---ṁ p______ - p______ k______ n____ p-h-l-ṁ - p-h-l-ṁ k-ā-ē-a n-h-ṁ ------------------------------- pahēlāṁ - pahēlāṁ kyārēya nahīṁ
valaki – senki કો------ઈ ન-ીં કો__ કો_ ન_ ક-ઈ-ે ક-ઈ ન-ી- -------------- કોઈને કોઈ નહીં 0
pa-ēlāṁ - p----āṁ k-ārē---n-hīṁ p______ - p______ k______ n____ p-h-l-ṁ - p-h-l-ṁ k-ā-ē-a n-h-ṁ ------------------------------- pahēlāṁ - pahēlāṁ kyārēya nahīṁ
Ismer ön itt valakit (valakiket)? શુ---મ- અ-ી- કોઈ------- --? શું ત_ અ_ કો__ ઓ__ છો_ શ-ં ત-ે અ-ી- ક-ઈ-ે ઓ-ખ- છ-? --------------------------- શું તમે અહીં કોઈને ઓળખો છો? 0
p---l-- - p-----ṁ-k--r--a-nah-ṁ p______ - p______ k______ n____ p-h-l-ṁ - p-h-l-ṁ k-ā-ē-a n-h-ṁ ------------------------------- pahēlāṁ - pahēlāṁ kyārēya nahīṁ
Nem, nem ismerek itt senkit. ના, --ં અ--ં-કો-ન- ઓ-ખત--ન--. ના_ હું અ_ કો__ ઓ___ ન__ ન-, હ-ં અ-ી- ક-ઈ-ે ઓ-ખ-ો ન-ી- ----------------------------- ના, હું અહીં કોઈને ઓળખતો નથી. 0
ś-ṁ-t--ē--y--ē-a--ar---a-gay--c--? ś__ t___ k______ b______ g___ c___ ś-ṁ t-m- k-ā-ē-a b-r-i-a g-y- c-ō- ---------------------------------- śuṁ tamē kyārēya barlina gayā chō?
még – már nem હ-ુ--ણ-- -ધુ ન--ં હ_ પ_ - વ_ ન_ હ-ુ પ- - વ-ુ ન-ી- ----------------- હજુ પણ - વધુ નહીં 0
śuṁ t-mē-----ē-- ba---na-g-yā ch-? ś__ t___ k______ b______ g___ c___ ś-ṁ t-m- k-ā-ē-a b-r-i-a g-y- c-ō- ---------------------------------- śuṁ tamē kyārēya barlina gayā chō?
Sokáig marad még itt? શ-- ----અ-ીં લા-----મ---ુધી--હ- છો? શું ત_ અ_ લાં_ સ__ સુ_ ર_ છો_ શ-ં ત-ે અ-ી- લ-ં-ા સ-ય સ-ધ- ર-ો છ-? ----------------------------------- શું તમે અહીં લાંબા સમય સુધી રહો છો? 0
ś-ṁ--amē ---r--a -a-l-----a-- --ō? ś__ t___ k______ b______ g___ c___ ś-ṁ t-m- k-ā-ē-a b-r-i-a g-y- c-ō- ---------------------------------- śuṁ tamē kyārēya barlina gayā chō?
Nem, már nem sokáig maradok itt. ના, હુ- --ી- -ધુ--મ---હ--ર-ી-. ના_ હું અ_ વ_ સ__ ન_ ર___ ન-, હ-ં અ-ી- વ-ુ સ-ય ન-િ ર-ી-. ------------------------------ ના, હું અહીં વધુ સમય નહિ રહીશ. 0
Nā-k-ā--ya---hīṁ. N_ k______ n_____ N- k-ā-ē-a n-h-ṁ- ----------------- Nā kyārēya nahīṁ.
még valami – semmi બીજ---ક-ઈ- --વધુ-ક-ઈ--હ-ં બી_ કં__ - વ_ કં_ ન_ બ-જ-ં ક-ઈ- - વ-ુ ક-ઈ ન-ી- ------------------------- બીજું કંઈક - વધુ કંઈ નહીં 0
N- --ā-ēy---a--ṁ. N_ k______ n_____ N- k-ā-ē-a n-h-ṁ- ----------------- Nā kyārēya nahīṁ.
Szeretne még valamit inni? શું -મને--ી-ુ--પ-ણ---ગમ-ે? શું ત__ બી_ પી_ ગ___ શ-ં ત-ન- બ-જ-ં પ-ણ-ં ગ-શ-? -------------------------- શું તમને બીજું પીણું ગમશે? 0
Nā k--rēya----īṁ. N_ k______ n_____ N- k-ā-ē-a n-h-ṁ- ----------------- Nā kyārēya nahīṁ.
Nem, már nem kérek semmit. ન-, ---- વધ--ક---જો---ં ન--. ના_ મા_ વ_ કં_ જો__ ન__ ન-, મ-ર- વ-ુ ક-ઈ જ-ઈ-ુ- ન-ી- ---------------------------- ના, મારે વધુ કંઈ જોઈતું નથી. 0
Kō-n- -ōī nahīṁ K____ k__ n____ K-ī-ē k-ī n-h-ṁ --------------- Kōīnē kōī nahīṁ
már valamit – még semmit ક--ક - હ-ી -ંઈ-નથી કં__ - હ_ કં_ ન_ ક-ઈ- - હ-ી ક-ઈ ન-ી ------------------ કંઈક - હજી કંઈ નથી 0
Kō--- --ī--a-īṁ K____ k__ n____ K-ī-ē k-ī n-h-ṁ --------------- Kōīnē kōī nahīṁ
Evett már valamit? તમે હજુ સુધી ક-ઈ ખાધ-ં--ે? ત_ હ_ સુ_ કં_ ખા_ છે_ ત-ે હ-ુ સ-ધ- ક-ઈ ખ-ધ-ં છ-? -------------------------- તમે હજુ સુધી કંઈ ખાધું છે? 0
śu- t----ah-- kō--ē --akhō ch-? ś__ t___ a___ k____ ō_____ c___ ś-ṁ t-m- a-ī- k-ī-ē ō-a-h- c-ō- ------------------------------- śuṁ tamē ahīṁ kōīnē ōḷakhō chō?
Nem, még nem ettem semmit. ના- -ે--હજ--ક--ં-----ં----. ના_ મેં હ_ ક_ ખા_ ન__ ન-, મ-ં હ-ી ક-ુ- ખ-ધ-ં ન-ી- --------------------------- ના, મેં હજી કશું ખાધું નથી. 0
ś---tamē-a--ṁ-kōī---ōḷakh----ō? ś__ t___ a___ k____ ō_____ c___ ś-ṁ t-m- a-ī- k-ī-ē ō-a-h- c-ō- ------------------------------- śuṁ tamē ahīṁ kōīnē ōḷakhō chō?
még valaki – már senki ક-- બ-જ-ં - ----------ીં કો_ બી_ - હ_ કો_ ન_ ક-ઈ બ-જ-ં - હ-ે ક-ઈ ન-ી- ------------------------ કોઈ બીજું - હવે કોઈ નહીં 0
Nā, h-- --īṁ-kō--ē--ḷak--t----th-. N__ h__ a___ k____ ō_______ n_____ N-, h-ṁ a-ī- k-ī-ē ō-a-h-t- n-t-ī- ---------------------------------- Nā, huṁ ahīṁ kōīnē ōḷakhatō nathī.
Szeretne még valaki kávét? ક---ે----ી --ઈ- છે? કો__ કો_ જો__ છે_ ક-ઈ-ે ક-ફ- જ-ઈ- છ-? ------------------- કોઈને કોફી જોઈએ છે? 0
Nā- h-- a-ī- -ō-n- ōḷakh-t- ---h-. N__ h__ a___ k____ ō_______ n_____ N-, h-ṁ a-ī- k-ī-ē ō-a-h-t- n-t-ī- ---------------------------------- Nā, huṁ ahīṁ kōīnē ōḷakhatō nathī.
Nem, már senki. ન-,--વ---ોઈ --ી-. ના_ હ_ કો_ ન__ ન-, હ-ે ક-ઈ ન-ી-. ----------------- ના, હવે કોઈ નહીં. 0
H-j- pa-a-- ----u-na--ṁ H___ p___ - v____ n____ H-j- p-ṇ- - v-d-u n-h-ṁ ----------------------- Haju paṇa - vadhu nahīṁ

Az Arab nyelv

Az arab nyelv az egyik legfontosabb a világon. Több mint 300 millió ember beszél arabul. Több mint 20 különböző országban élnek. Az arab az afroázsiai nyelvekhez tartozik. Az arab nyelv több ezer évvel ezelőtt alakult ki. Legelőször az arab félszigeten beszélték ezt a nyelvet. Onnan terjedt aztán tovább. A beszélt arab nagyon eltér az arab sztenderd nyelvváltozatától. Továbbá számos különböző arab dialektus létezik. Azt lehet mondani, minden egyes régiókban máshogy beszélnek. A különböző dialektusokban beszélők sokszor egyáltalán nem is értik meg egymást. Az arab országokból származó filmeket ezért általában szinkronizálják. Csak így lehet az egész arab térségben megérteni őket. A klasszikus sztenderd arab nyelvet ma már alig beszélik. Mindössze írásos formában találkozunk vele. Könyvek és újságok a klasszikus sztenderd arab nyelvet használják. Máig nem létezik saját arab szaknyelv. A szakkifejezések ezért általában más nyelvekből származnak. Itt főleg a francia és az angol dominál. Az arab nyelv iránti érdeklődés az elmúl években nagyon megnőtt. Egyre több ember szeretne arabul tanulni. Minden egyetemen és sok iskolában kínálnak arab nyelvoktatást. Főleg az arab írást tartják sokan nagyon érdekesnek. Jobbról balra történik az írás. Az arab nyelvtan és a kiejtés nem túl egyszerű. Sok a hang és szabály, amit más nyelvek nem ismernek. Tanulás közben ezért ügyelni kell egy bizonyos sorrendre. Először a kiejtés, aztán a nyelvtan és utána az írás…