Kifejezéstár

hu Tömegközlekedés   »   kn ಸಾರ್ವಜನಿಕ ಸಾರಿಗೆ ವ್ಯವಸ್ಥೆ

36 [harminchat]

Tömegközlekedés

Tömegközlekedés

೩೬ [ಮೂವತ್ತಾರು]

36 [Mūvattāru]

ಸಾರ್ವಜನಿಕ ಸಾರಿಗೆ ವ್ಯವಸ್ಥೆ

sārvajanika sārige vyavasthe

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar kannada Lejátszás Több
Hol van a buszmegálló? ಇಲ್-ಿ--ಸ್ --ಲ-ದ----ಲ್-ಿ--? ಇ__ ಬ_ ನಿ___ ಎ____ ಇ-್-ಿ ಬ-್ ನ-ಲ-ದ-ಣ ಎ-್-ಿ-ೆ- -------------------------- ಇಲ್ಲಿ ಬಸ್ ನಿಲ್ದಾಣ ಎಲ್ಲಿದೆ? 0
s---a-an-ka s--i-- vy----the s__________ s_____ v________ s-r-a-a-i-a s-r-g- v-a-a-t-e ---------------------------- sārvajanika sārige vyavasthe
Melyik busz megy a központba? ನಗ-ಕೇಂ---ಕ್-ೆ--ಾ--ಬಸ್-ಹ---ತ---ೆ? ನ_______ ಯಾ_ ಬ_ ಹೋ_____ ನ-ರ-ೇ-ದ-ರ-್-ೆ ಯ-ವ ಬ-್ ಹ-ಗ-ತ-ತ-ೆ- -------------------------------- ನಗರಕೇಂದ್ರಕ್ಕೆ ಯಾವ ಬಸ್ ಹೋಗುತ್ತದೆ? 0
sārv---ni-- -ār--- --av---he s__________ s_____ v________ s-r-a-a-i-a s-r-g- v-a-a-t-e ---------------------------- sārvajanika sārige vyavasthe
Melyik vonalat kell válasszam? ನಾ-- ಯಾ- -ಸ- -ೆಗ-ದು-ೊಳ್--ೇಕ-? ನಾ_ ಯಾ_ ಬ_ ತೆ________ ನ-ನ- ಯ-ವ ಬ-್ ತ-ಗ-ದ-ಕ-ಳ-ಳ-ೇ-ು- ----------------------------- ನಾನು ಯಾವ ಬಸ್ ತೆಗೆದುಕೊಳ್ಳಬೇಕು? 0
il---bas--il-āṇa--llide? i___ b__ n______ e______ i-l- b-s n-l-ā-a e-l-d-? ------------------------ illi bas nildāṇa ellide?
Át kell szállnom? ನಾ-ು -ಸ- ಗಳ-್-ು-ಬ-ಲಾ----ೇ--? ನಾ_ ಬ_ ಗ___ ಬ_______ ನ-ನ- ಬ-್ ಗ-ನ-ನ- ಬ-ಲ-ಯ-ಸ-ೇ-ೆ- ---------------------------- ನಾನು ಬಸ್ ಗಳನ್ನು ಬದಲಾಯಿಸಬೇಕೆ? 0
ill--b-- ni---ṇa--l-id-? i___ b__ n______ e______ i-l- b-s n-l-ā-a e-l-d-? ------------------------ illi bas nildāṇa ellide?
Hol kell átszállnom? ನ-ನ----- ಗಳ-್ನ- ---ಲ--ಬ--ಾಯಿಸಬ-ಕ-? ನಾ_ ಬ_ ಗ___ ಎ__ ಬ_______ ನ-ನ- ಬ-್ ಗ-ನ-ನ- ಎ-್-ಿ ಬ-ಲ-ಯ-ಸ-ೇ-ು- ---------------------------------- ನಾನು ಬಸ್ ಗಳನ್ನು ಎಲ್ಲಿ ಬದಲಾಯಿಸಬೇಕು? 0
ill--ba--ni--āṇa -l--de? i___ b__ n______ e______ i-l- b-s n-l-ā-a e-l-d-? ------------------------ illi bas nildāṇa ellide?
Mennyibe kerül egy jegy? ಒ-ದು----ೀ-ಿಗ- ಎಷ-ಟ----ಲೆ? ಒಂ_ ಟಿ___ ಎ__ ಬೆ__ ಒ-ದ- ಟ-ಕ-ಟ-ಗ- ಎ-್-ು ಬ-ಲ-? ------------------------- ಒಂದು ಟಿಕೀಟಿಗೆ ಎಷ್ಟು ಬೆಲೆ? 0
N-ga--kē-d-ak-e -ā-a-ba- h-g-tt-d-? N______________ y___ b__ h_________ N-g-r-k-n-r-k-e y-v- b-s h-g-t-a-e- ----------------------------------- Nagarakēndrakke yāva bas hōguttade?
Hány megálló van a központig? ನಗ--ೇಂ----್ಕೆ ಮು--ನ -ಷ್ಟು ನ---ದ-ಣಗಳ- --ುತ್--ೆ? ನ_______ ಮು__ ಎ__ ನಿ_____ ಬ_____ ನ-ರ-ೇ-ದ-ರ-್-ೆ ಮ-ನ-ನ ಎ-್-ು ನ-ಲ-ದ-ಣ-ಳ- ಬ-ು-್-ವ-? ---------------------------------------------- ನಗರಕೇಂದ್ರಕ್ಕೆ ಮುನ್ನ ಎಷ್ಟು ನಿಲ್ದಾಣಗಳು ಬರುತ್ತವೆ? 0
Naga--k-ndr--ke-y-v--bas hō---t-d-? N______________ y___ b__ h_________ N-g-r-k-n-r-k-e y-v- b-s h-g-t-a-e- ----------------------------------- Nagarakēndrakke yāva bas hōguttade?
Itt kell ki- / leszállnia. ನ--ು-------ಇ---ಬ-ಕು. ನೀ_ ಇ__ ಇ_____ ನ-ವ- ಇ-್-ಿ ಇ-ಿ-ಬ-ಕ-. -------------------- ನೀವು ಇಲ್ಲಿ ಇಳಿಯಬೇಕು. 0
N-ga-ak--d-a--- yāva b-s---gu--ade? N______________ y___ b__ h_________ N-g-r-k-n-r-k-e y-v- b-s h-g-t-a-e- ----------------------------------- Nagarakēndrakke yāva bas hōguttade?
Hátul kell ki- / leszállnia. ನೀವು ಹಿ--ು-ಡ--ಿಂದ ಇ-ಿಯಬ--ು. ನೀ_ ಹಿಂ_____ ಇ_____ ನ-ವ- ಹ-ಂ-ು-ಡ-ಯ-ಂ- ಇ-ಿ-ಬ-ಕ-. --------------------------- ನೀವು ಹಿಂದುಗಡೆಯಿಂದ ಇಳಿಯಬೇಕು. 0
Nānu y-v- b-s teg----o---b---? N___ y___ b__ t_______________ N-n- y-v- b-s t-g-d-k-ḷ-a-ē-u- ------------------------------ Nānu yāva bas tegedukoḷḷabēku?
A következő metró 5 perc múlva jön. ಮು-----ರೈ---ಇ--ನು -ದು ನಿಮ--ಗ-ಲ-ಲಿ ಬರುತ್---. ಮುಂ__ ರೈ_ ಇ__ ಐ_ ನಿ______ ಬ_____ ಮ-ಂ-ಿ- ರ-ಲ- ಇ-್-ು ಐ-ು ನ-ಮ-ಷ-ಳ-್-ಿ ಬ-ು-್-ದ-. ------------------------------------------- ಮುಂದಿನ ರೈಲು ಇನ್ನು ಐದು ನಿಮಿಷಗಳಲ್ಲಿ ಬರುತ್ತದೆ. 0
N--u---v- -as t-g-duk------ku? N___ y___ b__ t_______________ N-n- y-v- b-s t-g-d-k-ḷ-a-ē-u- ------------------------------ Nānu yāva bas tegedukoḷḷabēku?
A következő villamos 10 perc múlva jön. ಮ--ದ-ನ-ಟ್ರಾ-್ ಇನ್-- --್-- ನಿಮಿಷಗಳ-್-ಿ ಬರ-ತ್ತ--. ಮುಂ__ ಟ್__ ಇ__ ಹ__ ನಿ______ ಬ_____ ಮ-ಂ-ಿ- ಟ-ರ-ಮ- ಇ-್-ು ಹ-್-ು ನ-ಮ-ಷ-ಳ-್-ಿ ಬ-ು-್-ದ-. ----------------------------------------------- ಮುಂದಿನ ಟ್ರಾಮ್ ಇನ್ನು ಹತ್ತು ನಿಮಿಷಗಳಲ್ಲಿ ಬರುತ್ತದೆ. 0
Nānu---v---as-t-g-duk-ḷ--bēk-? N___ y___ b__ t_______________ N-n- y-v- b-s t-g-d-k-ḷ-a-ē-u- ------------------------------ Nānu yāva bas tegedukoḷḷabēku?
A következő busz 15 perc múlva jön. ಮುಂ-ಿ- -ಸ- ಇನ್-- ಹದಿನೈದು-----ಷಗಳಲ-ಲ- ಬರು---ದ-. ಮುಂ__ ಬ_ ಇ__ ಹ___ ನಿ______ ಬ_____ ಮ-ಂ-ಿ- ಬ-್ ಇ-್-ು ಹ-ಿ-ೈ-ು ನ-ಮ-ಷ-ಳ-್-ಿ ಬ-ು-್-ದ-. ---------------------------------------------- ಮುಂದಿನ ಬಸ್ ಇನ್ನು ಹದಿನೈದು ನಿಮಿಷಗಳಲ್ಲಿ ಬರುತ್ತದೆ. 0
N--u ----g-ḷann--b--alāyi-a---e? N___ b__ g______ b______________ N-n- b-s g-ḷ-n-u b-d-l-y-s-b-k-? -------------------------------- Nānu bas gaḷannu badalāyisabēke?
Mikor megy az utolsó metró? ಕೊನೆ- ---- ----ು -ೊ-್-ಿ-----ರಡ-ತ-ತದೆ? ಕೊ__ ರೈ_ ಎ__ ಹೊ___ ಹೊ______ ಕ-ನ-ಯ ರ-ಲ- ಎ-್-ು ಹ-ತ-ತ-ಗ- ಹ-ರ-ು-್-ದ-? ------------------------------------- ಕೊನೆಯ ರೈಲು ಎಷ್ಟು ಹೊತ್ತಿಗೆ ಹೊರಡುತ್ತದೆ? 0
Nānu --s-------u bad-l--is-b---? N___ b__ g______ b______________ N-n- b-s g-ḷ-n-u b-d-l-y-s-b-k-? -------------------------------- Nānu bas gaḷannu badalāyisabēke?
Mikor megy az utolsó villamos? ಕ---ಯ--್ರಾಮ್ -ಷ--- -ೊತ್-ಿಗ--ಹೊ-ಡ-ತ್---? ಕೊ__ ಟ್__ ಎ__ ಹೊ___ ಹೊ______ ಕ-ನ-ಯ ಟ-ರ-ಮ- ಎ-್-ು ಹ-ತ-ತ-ಗ- ಹ-ರ-ು-್-ದ-? --------------------------------------- ಕೊನೆಯ ಟ್ರಾಮ್ ಎಷ್ಟು ಹೊತ್ತಿಗೆ ಹೊರಡುತ್ತದೆ? 0
Nānu-bas-gaḷ--n-------āyi---ē-e? N___ b__ g______ b______________ N-n- b-s g-ḷ-n-u b-d-l-y-s-b-k-? -------------------------------- Nānu bas gaḷannu badalāyisabēke?
Mikor megy az utolsó busz? ಕೊನೆ----- -ಷ------ತ್ತಿ-- -ೊ-ಡುತ----? ಕೊ__ ಬ_ ಎ__ ಹೊ___ ಹೊ______ ಕ-ನ-ಯ ಬ-್ ಎ-್-ು ಹ-ತ-ತ-ಗ- ಹ-ರ-ು-್-ದ-? ------------------------------------ ಕೊನೆಯ ಬಸ್ ಎಷ್ಟು ಹೊತ್ತಿಗೆ ಹೊರಡುತ್ತದೆ? 0
Nā-- --- g---n----l-- ------y---b-ku? N___ b__ g______ e___ b______________ N-n- b-s g-ḷ-n-u e-l- b-d-l-y-s-b-k-? ------------------------------------- Nānu bas gaḷannu elli badalāyisabēku?
Van jegye? ನ-ಮ-----ಿ ಒಂದು--ಿ-ೇಟ----ೆ-ೆ? ನಿ__ ಬ_ ಒಂ_ ಟಿ__ ಇ___ ನ-ಮ-ಮ ಬ-ಿ ಒ-ದ- ಟ-ಕ-ಟ- ಇ-ೆ-ೆ- ---------------------------- ನಿಮ್ಮ ಬಳಿ ಒಂದು ಟಿಕೇಟು ಇದೆಯೆ? 0
Nānu--a--g------ elli---dalāyi-a-ēk-? N___ b__ g______ e___ b______________ N-n- b-s g-ḷ-n-u e-l- b-d-l-y-s-b-k-? ------------------------------------- Nānu bas gaḷannu elli badalāyisabēku?
Jegyem? – Nem, nincs nekem. ಒ-ದು-ಟಿ--ಟು?---್ಲ,---್--ಬ-ಿ ----ಟು-ಇಲ-ಲ. ಒಂ_ ಟಿ___ ಇ___ ನ__ ಬ_ ಟಿ__ ಇ___ ಒ-ದ- ಟ-ಕ-ಟ-? ಇ-್-, ನ-್- ಬ-ಿ ಟ-ಕ-ಟ- ಇ-್-. ---------------------------------------- ಒಂದು ಟಿಕೇಟು? ಇಲ್ಲ, ನನ್ನ ಬಳಿ ಟಿಕೇಟು ಇಲ್ಲ. 0
N-nu b-- --ḷan-- -l---b-dal-yi------? N___ b__ g______ e___ b______________ N-n- b-s g-ḷ-n-u e-l- b-d-l-y-s-b-k-? ------------------------------------- Nānu bas gaḷannu elli badalāyisabēku?
Akkor büntetést kell fizetnie. ಹ-ಗಿದ-ದ-ೆ--ೀವ-----ವ-್-ು-ತೆರ---ು. ಹಾ____ ನೀ_ ದಂ____ ತೆ____ ಹ-ಗ-ದ-ದ-ೆ ನ-ವ- ದ-ಡ-ನ-ನ- ತ-ರ-ೇ-ು- -------------------------------- ಹಾಗಿದ್ದರೆ ನೀವು ದಂಡವನ್ನು ತೆರಬೇಕು. 0
O--u-ṭ--īṭi-e e-----ele? O___ ṭ_______ e___ b____ O-d- ṭ-k-ṭ-g- e-ṭ- b-l-? ------------------------ Ondu ṭikīṭige eṣṭu bele?

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + kannada (1-100) MP3 kannada (1-100)

A nyelv fejlődése

Az, hogy miért beszélünk egymással, egyértelmű. Gondolatainkat szeretnénk kicserélni és egymás közt megértetni magunkat. Az, hogy pontosan hogyan alakult ki a nyelv, az ezzel szemben nem tejesen világos. Erre különböző elméletek léteznek. Ami biztos, hogy a beszéd egy nagyon régi jelenség. A beszéd előfeltétele bizonyos testi tulajdonságok megléte. Rájuk azért volt szükség, hogy hangokat tudjuk kiadni magunkból. Már a neandervölgyieknek is megvolt a képessége arra, hogy használja a hangját. Ezáltal képesek voltak magukat az állatoktól megkülönböztetni. Továbbá szükség volt egy hangos, erős hangra az önvédelem során. A segítségével az ellenségeket meg lehetett fenyegetni vagy elijeszteni. Akkoriban már gyártottak eszközöket és csináltak tüzet is. Ezt a tudást valahogyan tovább kellett adni. A csoportos vadászathoz is szükség volt a beszédre. Már 2 millió évvel ezelőtt létezett egy nagyon egyszerű kommunikációs forma. Az első beszédelemek jelek és gesztusok voltak. De az emberek a sötétben is akartak egymással kommunikálni. Emellett képesnek kellett lenniük arra, hogy úgy is tudjanak beszélni egymással, hogy nem néznek egymás felé. Ezért fejlődött ki a beszéd, ami felváltotta a jeleket. A mai napon használt beszéd legalább 50000 éves. Amikor a homo sapiens elhagyta Afrikát, elterjesztette világszerte. A különböző régiókban szétváltak a nyelvek egymástól. Kialakultak a különböző nyelvcsaládok. Ezek viszont csak a nyelvi rendszerek alapjait foglalták magukba. Az első nyelvek sokkal egyszerűbben voltak a mostaniaknál. A nyelvtan, a fonológia és a jelentéstan által fejlődtek tovább. Tulajdonképpen azt lehet mondani, hogy a különböző nyelvek különböző megoldásokat jelentenek. A probléma mindig ugyanaz volt: Hogyan mutatom meg, hogy mit gondolok?